AXIOMA, az Axiom Alapkezelő blogja, ahol a tények, igazságok megjelennek

AXIOM

A NEGATÍV KÖTVÉNYHOZAM PARADOXON LELEPLEZÉSE

2019. szeptember 09.

Kép forrása: Tőzsdecápák, 20th Century Fox, 1987

Szerző: Zakár Tivadar

Ki vásárol negatív-hozamú kötvényeket? - hangzott el sokaktól a kérdés Augusztusban. Főleg úgy, hogy a negatív hozam mellett eladott kötvények mennyisége az Egyesült Államokon kívül mindenhol növekszik? A válasz: hát természetesen az amerikai kötvénybefektetők! Elég komoly paradoxon, hogy lehet-e megfelelő stratégiával negatív hozamú befektetésekből is pozitív hozamot termelni? A jelenség egy komplex stratégiához köthető, a viszonylag rugalmas befektetési politikával rendelkező kötvény alapok és hedge fundok hajtják végre, mióta a piaci feltételek lehetővé teszik. A WSJ cikke lerántja a leplet a folyamatról.

Ahogy korábbi blogbejegyzésünkben felvetettük már a kérdést mi is, most érdekes válasz érkezett bekukkantva az intézményi színfalak közé. A komplex stratégia alapját a szokatlanul nagy különbség képezi az USA kamatlábak és negatív európai kamatok között.

Forrás: WSJ, Ryan ALM (U.S. yields); FactSet( German yields)

Ugyan kockázatos, de az egyre növekvő világméretű hozaméhség és a gazdasági lassulás eredményeként mégis kedvező feltételeket kínál ehhez a cross-market stratégiához a piac. Deutsche Bank szerint 16 billió dollárnyi negatív hozamú kötvény található világszerte és ezek többségét Európában értékesítik. A vásárlók között ott vannak a konzervatív nyugdíjalapok és biztosítók, akik hosszútávon biztonságban kell tartaniuk a kezelt vagyont, és nem tehetnek mást. Természetesen az  az Európai Központi Bank is fellelhető a vásárlók sorában. Ugyanakkor az amerikai – elsősorban – profi befektetők az igazi kulcsszereplői ennek a vásárlásnak. A professzionális befektetők, akik megtehetik, hogy más devizában is vásároljanak eszközöket és akár származékos fedezeti ügyleteket is használhatnak. Hihetetlen de igaz! Egy aligha feltételezett szcenárió, de valójában mindenütt működik, ahol két deviza kamatkülönbsége elég jelentős.

 

Stratégia működése

Egy példán keresztül nézzük meg: ha augusztus végén egy befektető vásárolt 100 dollárból 1,1032 EUR/USD árfolyam mellett 90,64 eurót, amelyet rögtön felhasznált 10 éves német kötvények vásárlására -0,64%-hozammal, három hónappal később, 90,50 euró-ja lesz. Ha előre az ebből a kötvényügyletből megkeletkező eurót határidős FX áron 1,1111 EURUSD ár mellett visszaváltotta, a befektetőnek 100,55 dollárja lett 3 hónap alatt, ami éves 2,2% nyereséget jelent, és ez több mint az USA 10éves kötvényének 1,6%-os hozama.

Természetesen van kockázata az ügyletnek, hiszen változhatnak a kötvény árak is, de mégis ebben az időperiódusban egyértelmű hasznot hoz a stratégia, ami a hirtelen nagytömegű vásárlások alapján egy elég népszerű játékként söpört végig a piacon, külső szemlélő számára érthetetlen folyamatként. A stratégia addig működik, amíg az európai államkötvények árai emelkedni fognak (hozam csökken) vagy legalább stagnál, de még akkor is, ha csökkennek, viszont nem jobban, mint az európai kötvények, tehát addig, van lehetőség ezt a stratégiát folytatni. Ezt mutatja, hogy az átmeneti hozamcsökkenés amerikai kötvények esetén sem zavarta meg az üzletet, mert magasabb amerikai hozam szintről indultak és van még tere a kötvényárak változásának.

Persze az egy érdekes további feltétel, hogy a most következő jegybanki döntések milyen eredményekre fognak vezetni. Egyértelműen egy esetleges FED kamatvágás kockázatot jelent a stratégia alkalmazásában, de a világméretű intézményi kötvényüzletben a dollár és euró kamatok egymáshoz képest megtörténő esetleges változásainak segességétől függ majd a folytatás. Most úgy tűnik, egyelőre még futhat tovább a szegényes hozamkörnyezetben ennek a paradoxonnak a megcsapolása...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://axiom.blog.hu/api/trackback/id/tr715054718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.