AXIOMA, az Axiom Alapkezelő blogja, ahol a tények, igazságok megjelennek

AXIOM

Fintech – insurtech – robo advisor

2019. október 03.

...

avagy jobban hisz ma már egy hagyományos alapkezelői elnök a fintechben, mint saját cégében?

 

 1_kep.png

Forrás:https://livingindigitaltimes.com/2016/07/everyone-wants-a-robo-advisor/

 

Szerző: Schuszter Péter, az Axiom Alapkezelő vezérigazgatója

 

Az utóbbi években rengetegszer hallottunk olyan korábban nem használt szavakat, melyeket magyarra nem is igen fordítottak le, viszont egy olyan jövőbeni pénzügyi kultúráról szól, amiben részben már benne vagyunk, de mindenképpen a jövő működését jelenti.

A fintech illetve insurtech olyan digitális, robotozációs megoldásokat jelent, amik a korábbi manuális munkákat próbálják automatikusan megoldani, vagy robotok bevezetésével átalakítani, illetve olyan eddig még nem alkalmazott módszereket jelölnek, amik a digitális világban már sokkal egyszerűbben megközelíthetők. A robo advisorok segítségével ma már a chatbot világában emberek, humán erőforrás nélkül oldhatunk meg problémákat.

Van egy vízióm arról, hogy hogyan fogunk élni 2025-ben. Ez a vízió sokak számára elkeserítő, ugyanakkor akár szeretnénk, akár nem rekordsebességgel közelítünk ebbe az irányba.

Meggyőződésem, hogy számos ma még nem is gondolt dolog, ami körülöttünk van, át fog alakulni, és elmegy a robotizáció, digitalizáció irányába. Ennek már számos példája a szemünk előtt alakul át. Léteznek robotfelszolgálókkal működő éttermek, a nagy csomagküldők önvezető autókkal és robotokkal szállítják ki a csomagokat, de sorolhatnánk a példákat.

Felmerül a kérdés, hogy mely szakmák, tevékenységek élik túl ezt a folyamatot? Biztos vagyok benne, hogy ezek az átalakulások nagyon gyorsan, akár 2-3 év alatt fognak lezajlani. Ma még mindenki úgy gondolja, hogy a következő 10 évben lehetnek látható jelei a robotizációnak, de nekem meggyőződésem, hogy ez pillanatok alatt le fog zajlani.

2_kep.png

Forrás: https://www.zdnet.com/article/the-new-digital-workplace-how-enterprises-are-preparing-for-the-future-of-work/

 

Ha megnézzük azt, hogy a pénzügyi szolgáltatók között milyen folyamatok zajlanak, akkor azt látjuk, hogy rengeteg olyan cég, start-up indul, amik kezdik meghódítani a világot. A Barion, Transferwise, Curve és nem utolsó sorban a Revolut ma már egyre ismertebb, elterjedtebb.

2025-ben a hagyományos értelemben vett pénzügyi szolgáltatók száma drasztikusan le fog csökkenni, és a low-cost szolgáltatók fognak előtérbe kerülni. Azok, akik online szolgáltatásokat, egyszerű, nagyon olcsó kiszolgálást, biztonságot tudnak adni, ahol nem függünk az ügyintézőktől. Ma már percek alatt mindegyik fenti szolgáltatónál tudunk számlát nyitni. A fiatalok, de nemcsak a fiatalok arra vágynak, hogy ne kelljen sorba állni, ne kelljen órákat várakozni, és azonnal a telefonjukkal megoldják a pénzügyi problémáikat.

A Revolut példája jól mutatja, hogy milyen marketingeszközökkel, a social media segítségével hogyan tud sok-sok százezer új felhasználót vonzani egy-egy ilyen online szolgáltató. Ma még plasztikkártyák, vagy telefonon történő fizetésekkel oldjuk meg a vásárlásainkat, de meggyőződésem, hogy hamarosan beültetett chipek vagy az ujjlenyomatunk lesz az, amit egy hotdog vásárlásakor fizetési felületként fogunk használni.

Nem tudunk elugrani ettől a változástól, ha valaki ezt nem fogja elfogadni, az fényévekkel fog lemaradni.

Az alapkezelői piacon is végbe fognak menni ezek a változások, és sok-sok alapkezelő világszerte feleslegessé fog válni, mert itt is robotok fogják elfoglalni a helyüket. Azok az alapkezelők, portfoliómenedzserek fognak tudni fennmaradni, akik tudják majd ötvözni az új digitális technikát az emberi humánummal és azok, akik olyan niche piacon fognak tevékenykedni, ami valami egész más a piaci hagyományos alapkezeléshez képest.

Azt, hogy ez biztos így lesz, ezt egy mai cikk 1000%-osan erősítette meg bennem, miszerint az Aberdeen alapítója otthagyja az az általa alapított cég elnöki székét azért, hogy a Revolut elnöke lehessen. A hagyományos alapkezelői top vezető ma már sokkal inkább a fintech start-up-ban hisz. A Revolut nem is olyan rég jelentette be, hogy ingyen lehet vásárolni a részvényeket rajta keresztül. Nem csodálkoznék, ha hamarosan vagyonkezelési szolgáltatásokat is nyújtana.

Az Apple is szeretne egy szeletet a streaming tortából

Szerző: Kovács Viktor                             AppleTV+ bemutató. Forrás: Apple

 

 Szeptember 10-én az amerikai techóriás megtartotta az ilyenkor szokásos éves termék bemutatóját, ahol leleplezésre kerültek a cég új úgynevezett zászlóshajói. Bemutatásra kerültek az új generációs Apple Watch -ok, iPad -ek és persze a vállalat legfelkapottabb és híresebb termékei, az új iPhone -ok is. Mindegyik termék megkapta a maga esedékes ráncfelvarrását és az időszak irányt adó dizájnját, ami az idei csúcskategóriás iPhone és iPad esetében a 3 kamerás konstrukció, aminek természetesen több mint esztétikai funkcionalitása van. Tradicionálisan ezek a termékek jelentették az Apple bevételének jelentős részét, és ez még mindig jól látszik a számokon, ugyanis 2018 Q4 -ben a 62.9 milliárd dolláros bevételből az iPhone –ok 59% -ot termeltek ki. 

Az Apple 2018Q4 bevételei termékkategóriákra bontva. Forrás: MacStories 

 

Idén azonban az alaptermékek mellé az Apple különösen nagy hangsúlyt fektetett, szinte előtérbe helyezte az új média streaming szolgáltatásuk, az AppleTV+ bemutatását és minden oka megvolt erre. A cég történetében eddigi rekordnak számít a digitális (Apple Care-t leszámítva) szolgáltatásokból eredő 10 milliárd dollár, azaz a cég jövedelmének 16% -aA cégnek eddig is volt streaming alapú szolgáltatása, az Apple Music, ami a Spotify-al és az ehhez hasonló zenei streaming szolgáltatásokkal kívánta felvenni a harcot több kevesebb sikerrel. Az amerikai cég zenei szolgáltatásának sikerült 60 millió előfizetőt összeszednie 2019 júniusára és ezenfelül az Egyesült Államokban lehagyta a Spotify–t előfizetőkben, ami a 2015 - ös indulása óta egy különösen szép eredménynek tekinthető. Rendkívül szép számokat tud felmutatni az Apple Music mind hazai mind globális viszonylatban, azonban ez csak a “bemelegítés” volt a fő attrakcióra.  

 

Amellett, hogy az AppleTV+ bevezetésével tovább gyarapodik a cég digitális szolgáltatásainak palettája, egy olyan versenybe száll be a vállalat, ahol jelenleg is rendkívül kompetitív a mezőny, többek közt a Netflix, HBO GO vagy a hamarosan megjelenő Disney+ és ehhez hasonló média óriások részvételével, azonban az Apple nem fogja a véletlenre bízni a verseny kimenetelét. A cég több mint 6 milliárd dollárra bővítette a szolgáltatás költségvetését, hogy biztosítsák az elegendő mennyiségű saját tartalmat mind sorozatok és filmek terén az AppleTV+ indulásáig, ami November 1.-én startol. A vállalattól megszokott módon a minőségre is nagy hangsúlyt fog fektetni. sorozatokon felül éves szinten legalább 6, akár Oscar esélyes saját gyártású kisfilmet is szeretne kiadni az Apple. A saját tartalomnak van a legnagyobb értéke, arra nem kell jogdíjakat fizetni a különböző kiadóknak és jogutódoknak, csak abban az esetben, ha például egy könyvet szeretnének filmre adaptálni. A szolgáltatás ára 4.99 dollár lesz, ár-érték arányban elképesztő árversenyt jelent a piac számára, ha alapul vesszük, hogy ehhez képest a Netflix legolcsóbb alapcsomagja is 9 dollár és itt csak 720p minőséget kapunk. 

 

A videó streaming szolgáltatások sokasága. Forrás: iStock 

 

A fizikai termékeknek, mint például az iPhone-nak hatalmas a költség ráfordítás igénye. A nagyközönség által gyakran felhozott szám az az alapanyagköltség, például az iPhone X esetében csak nagyjából 370.25 dollár telefononként. A valóságban az amerikai vállalatnak rengeteg más gyártással és logisztikával kapcsolatos költsége is magas. Ehhez képest viszont egy digitális szolgáltatás elindítása esetén a legfőbb költségek a tartalomgyártásnál merülnek fel, továbbá a szolgáltatással kapcsolatos technikai munkálatok is jelentős költségnek számítanak. Habár ezek a folyamatok is tőkeigényesek, nem szükséges tömeggyártani, csomagolni vagy szállítani semmit, ugyanis minden az Apple szerverein zajlik digitálisan, egy elkészült film vagy sorozat nem kíván további tőkeráfordítást, viszont a bevételt hozza folyamatosan. 

 

Röviden összegezve, az Apple érezhetően a digitális világ felé vette az irányt az AppleTV+ bejelentésével, és ennek a digitális iránynak rengeteg pozitív hatása lenne a cég további növekedésére, fejlődésére és tökéletes szinergiával működne a cég jelenlegi termékfelhozatalával is.

 

Bízom abban, hogy a cikk gondolatokat ébresztett a kedves olvasóban, ezeket a gondolatokat pedig nyugodtan fejtse ki kommentben! 

Források: 

Hogyan fektessünk a nemzetközi futball klubokba?

Hogyan tudunk befektetni a labdarúgásba, ha nem egy nagy befektetőként gondolunk erre? Milyen módon tudunk részesedni a BL győzelemből, hozhat-e nekünk is nyereséget Ronaldo átigazolása? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

nyito.pngForrás: http://www.financenews24.com

 

Szerző: Schuszter Péter, az Axiom Alapkezelő vezérigazgatója

 

Mint megszállott futballrajongó, és befektetésekkel régóta foglalkozó szakember különösen izgat, hogy miként lehet a fociba befektetni, és mi mozgatja azon klubok árfolyamát, ami a földi halandó számára is elérhető. Külön időszerűséget ad a témának, hogy a magyar fociban is sikerek előtt állhatunk, hiszen, ha kevés is, de van még esélye a magyar válogatottnak az EB-re kijutni, és ismét szerethető csapattá formálódott a nemzeti tizenegy. Emellett a Fradi nemsokára kezdi az Európa Liga főtáblás szereplését. Még 2002-2003-ban a Fradi is majdnem rászánta magát nyilvános részvény-kibocsátásra, az akkor létre hozott Tőzsdeképes Cégek Klubjában is jelezte érdeklődését.

fradi.jpgFradi részvény 1996-ból

Forrás: https://www.magyarfutball.hu/hu/blog/kategoriak/bolhapiaci_kincsek

 

Nézzük meg, hogy hogyan fektethetünk nemzetközi klubok részvényeibe!

 

A STOXX Europe futballindex az összes európai tőzsdén jegyzett futballklubot lefedi. Az index pontosan tükrözi az európai futballipar nyilvánosan kibocsátott részvényeinek árfolyamalakulását.

A legtöbb csapattal Dánia rendelkezik, de olyan kisebb futballország, mint Macedónia is jelen van egy képviselővel. A legismertebb és legsikeresebb csapatok a Juventus, Róma, Dortmund vagy az Ajax. Ez azt is jelenti, hogy ezen klubok részvényeiből gyakorlatilag bárki tud vásárolni, és ezáltal a klubok tulajdonosává is tud válni.

 

Az indexben szereplő csapatok listája

soccerindex.png 

Az elmúlt egy évben több mint 15%-ot emelkedett az index, de év elejétől 18% hozamot realizálhatott, aki az indexbe fektetett. Hosszabb távon a 3 éves teljesítmény némiképp 10%-os évesített hozam alatt maradt.

Ha összehasonlítjuk az index teljesítményét a Eurostoxx 50-nel, mely az 50 legfontosabb európai részvény árfolyamának mozgását reprezentálja, azt látjuk, hogy minden futamidőben a futballklubok jobban teljesítettek.

hozamok_20190911.png 

 

De mi mozgatja a részvények árfolyamát? Alapvetően a gazdasági társaságok árfolyamát a fundamentumok, pénzügyi eredmények és természetesen a jövőbeni tervek, események befolyásolják. Igaz ez a fenti részvényekre is? Nézzük meg 2 olyan csapat esetében, ahol az elmúlt 1 évben jelentős események történtek.

A Juventusnál Cristiano Ronaldo átigazolása volt 2018-ban a fő sztori. Egész pontosan 2018. július 10-én jelentették be a hírt, de már napokkal korábban is pletykáltak róla. Az Ajax Amsterdam esetében 2019-ben a BL szereplés volt a legnagyobb szenzáció. Bár nem jutott döntőbe a csapat, de a Real Madridot és a Juventust kiverve az elődöntőig jutottak, ahol április 30-án idegenben verték a Tottenham csapatát, majd a visszavágón, május 8-án kikaptak, és nem jutottak tovább.

Ha csak az elmúlt időszakok hozamát vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy aki az elmúlt években ezen csapatokba fektetett, az nagyon jól járt. 3 éves időszakban a Juventus részvénye hihetetlen mértékben nőtt, de az Ajax árfolyamalakulása is magáért beszél.

juve_ajax.png 

 

Ha a fenti jeles dátumokat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy Ronaldo érkezése idejében nem hirtelen, de 1,5 hónap alatt 40 %-ot emelkedett a Juventus árfolyama, de a BL szereplés ideje alatt is komolyan kúszott fel a részvény, és amíg ki nem estek, addig 60%-ot nőtt az árfolyam.

Az Ajax árfolyama is nagyon komoly emelkedést mutatott a BL szereplésre, és a Juventus kiejtése és az elődöntő második fordulója között 30%-os növekedést láthattunk, ami az év elejéhez képest 70%-ot jelentett.

Mindemellett azt látjuk, hogy a Juventus és az Ajax, mint gazdasági társaság nem teljesít kimagaslóan, de természetesen hatalmas plusz bevételt jelent egy sztár érkezése, illetve egy-egy kimagasló nemzetközi siker.

Mindenesetre elmondható, hogy alapvetően az ilyen események mozgatják a futballklubok árfolyamát, azaz, ha ezekbe fektetünk, akkor mindenképpen arra fogadunk, hogy valami egészen nagy dolog fog történni az adott klubnál.

Ha ma kellene fogadni, hogy a tőzsdei futball klubok esetében melyik lehet 2019-2020 nyertese, akkor mindenképpen a BL főtáblás csapatok között kell keresgélnünk. Ezek jelenleg az Ajax, a Benfica, a Galatasaray, a Juventus és a Dortmund. Az azonban mindenképpen fokozott óvatosságra int, hogy csupán a Galatasaray árfolyama van az év elejei szinten, a többi 4 klub árfolyama jelentős emelkedésen ment keresztül év eleje óta.

Az Axiom Alapkezelőnél a portfoliókezelés részeként már előszeretettel kínáljuk a sportot, mint befektetési lehetőséget, és ezen belül is néhány futball klub részvényét kifejezetten szeretjük, és az elkövetkező időszakban szívesen ajánljuk kisebb mértékben a portfolió részeként!

zaro.png

Forrás: http://arihantcapital.com/blog/index.php/tag/football-and-investment/

 

 

Mi fán terem az opció?

Szerző: Gyalogh Ádám

Az Axiom Alapkezelő a magyarországi alapkezelők közül elsőként és egyelőre egyedülálló módon az Axiom Aplus nyilvános alapját túlnyomó részben opciós ügyletekkel való kereskedéssel működteti. Munkatársaink tapasztalata alapján ugyanakkor az általános magyar pénzügyi ismereteknek még nem képezi szerves részét ez a termékkör. Így ezzel a blogbejegyzés-sorozattal kettős célt szeretnék elérni: részben egy bevezető támpont azok számára, akik érdeklődnek az opciók iránt, de még nem foglalkoztak vele, illetve egy jó alkalom arra, hogy picit betekintsünk a színfalak mögé és megnézzük, hogyan is működik egy ilyen befektetési alap. Sorozatunk első részében az opciós szerződések rövid történelmi áttekintése van terítéken.

1. rész - Az opciók rövid története

 Opciós szerződésekről, azaz egy kereskedhető jogról, de nem kötelezettségről, amely az alaptermék adására-vételére nyújt lehetőséget valószínűleg az Olvasók közül sokan hallottak, de már sokkal kevesebben sejthették, hogy a történetük egészen az ókorig nyúlik vissza. Arisztotelész a Politika című művében találunk egy történetet, amely milétoszi Thalészről szól, akit nyugodtan nevezhetünk a történelem első ismert opciós kereskedőjének is.

Olajbogyó-szüret az ókori Görögországban (forrás: pinterest.es)

Thalész többek között matematikával és asztronómiával foglalkozott és a leírás szerint itt szerzett tapasztalatainak segítségével képes volt fél évvel előre jelezni a várható bőséges olívaszüretet. Mivel nem rendelkezett kellő tőkével, hogy ebből közvetlenül profitálhasson, például termőföld- vagy présházvásárlással, ezért fizetett egy összeget a présházak tulajdonosainak azért a jogért, hogy a szüret eljövetelekor ő használhassa az eszközöket. A termés várakozásainak megfelelően alakult és Thalész szép profittal távozott.

Ez a történet azonban nem csak történeti szempontból érdekes, hanem az opciók működési mechanizmusait, az üzletfelek motivációit és lehetőségeit is remekül megvilágítja.

Egy nagyobb történelmi ugrást követően a gyarmatosítás és a kapitalizmus hajnalán a 17.-ik századi Hollandiában találjuk magunkat. A közgazdaságtani szempontból is jelentős esemény, a holland tulipán-hagyma buborék kialakulásának lehetünk szemtanúi. Az opciós szerződések már elterjedtek, de korántsem tekinthetők még standardizált termékkörnek, illetve szerepük eddig nagyban az árutőzsdei kockázatok fedezésére irányult.

Ahogy a tulipán-hagyma árfolyama emelkedett megindult a kezdetleges opciós piac átalakulása is, mivel a szereplő rájöttek arra, hogy az opciókban rejlő tőkeáttételi lehetőségek kihasználásával spekulatív pozíciókat is fel tudnak venni. Sokan mindenüket befektették ezekbe az üzletekbe. Amikor a buborék elkerülhetetlenül kipukkadt, nagyon sokan tönkrementek, a piac szabályozatlansága miatt adott esetben még olyanok is, akik elméletben nyertek, de nem tudtak hozzájutni a pénzükhöz. A holland gazdaság recesszióba fordult és az opciók visszatértek a „sötét középkorba”, körülbelül 100 évre teljesen betiltották őket.

Következő fejezetünk már az USA-ban íródik a 19.-ik század végén, amikor egy Robert Sage nevű pénzügyi szakember létrehozza a „pult feletti” (OTC – Over the counter) opciós kereskedés intézményét. A folyamat mai szemmel nézve megmosolyogtatónak tűnik, ugyanis bármikor valaki egy tranzakciót szeretett volna kezdeményezni, a brókerének addig kellett a többi brókeren keresztül keresgélnie, amíg egy ellenirányú tranzakciós szándékot nem talált. Könnyen belátható, hogy ez a kor technológiai feltételei mellett mennyire távol áll a mai fogalmaink szerinti hatékony kereskedéstől. Többek között lassú és rendkívül alacsony a likviditása is.

opcio2.jpg

A chicagói tőzsde épülete (forrás: en.wikipedia.org)

A következő évtizedek a fenti problémák megoldásával és az opciós kereskedés standardizálásával teltek. Ebben a folyamatban élen járt az SEC (Security and Exchange Comission, az Amerikai Értékpapírpiaci és Tőzsdefelügyelet), a szabályozás területén ért el eredményeket, de az igazi áttöréshez a 60-as években kellett az, hogy a chicagoi tőzsde felvette az opciókat a kereskedhető termékek közé. További jelentős eredmény volt 1973-ban Fisher Black és Myron Scholes által kidolgozott Black-Scholes opció árazási modell, amely az eddig egyedileg megállapított áraknak adott egy jól definiált matematikai keretet. Az opciókhoz kapcsolódó elszámolóházak megalakulása is erre az időszakra tehető.

Manapság a 60-as évekhez képest mind a termékválasztékban, mind a kereskedett mennyiségben hatalmas növekedés tapasztalható, köszönhetően többek közt a már eddig is létező tőzsdei intézmények mellett a bárki által használható alacsony költségekkel operáló online kereskedési platformoknak is.

A sorozat következő részében megismerkedünk az opciók alapvető működési mechanizmusaival.

A NEGATÍV KÖTVÉNYHOZAM PARADOXON LELEPLEZÉSE

Kép forrása: Tőzsdecápák, 20th Century Fox, 1987

Szerző: Zakár Tivadar

Ki vásárol negatív-hozamú kötvényeket? - hangzott el sokaktól a kérdés Augusztusban. Főleg úgy, hogy a negatív hozam mellett eladott kötvények mennyisége az Egyesült Államokon kívül mindenhol növekszik? A válasz: hát természetesen az amerikai kötvénybefektetők! Elég komoly paradoxon, hogy lehet-e megfelelő stratégiával negatív hozamú befektetésekből is pozitív hozamot termelni? A jelenség egy komplex stratégiához köthető, a viszonylag rugalmas befektetési politikával rendelkező kötvény alapok és hedge fundok hajtják végre, mióta a piaci feltételek lehetővé teszik. A WSJ cikke lerántja a leplet a folyamatról.

Ahogy korábbi blogbejegyzésünkben felvetettük már a kérdést mi is, most érdekes válasz érkezett bekukkantva az intézményi színfalak közé. A komplex stratégia alapját a szokatlanul nagy különbség képezi az USA kamatlábak és negatív európai kamatok között.

Forrás: WSJ, Ryan ALM (U.S. yields); FactSet( German yields)

Ugyan kockázatos, de az egyre növekvő világméretű hozaméhség és a gazdasági lassulás eredményeként mégis kedvező feltételeket kínál ehhez a cross-market stratégiához a piac. Deutsche Bank szerint 16 billió dollárnyi negatív hozamú kötvény található világszerte és ezek többségét Európában értékesítik. A vásárlók között ott vannak a konzervatív nyugdíjalapok és biztosítók, akik hosszútávon biztonságban kell tartaniuk a kezelt vagyont, és nem tehetnek mást. Természetesen az  az Európai Központi Bank is fellelhető a vásárlók sorában. Ugyanakkor az amerikai – elsősorban – profi befektetők az igazi kulcsszereplői ennek a vásárlásnak. A professzionális befektetők, akik megtehetik, hogy más devizában is vásároljanak eszközöket és akár származékos fedezeti ügyleteket is használhatnak. Hihetetlen de igaz! Egy aligha feltételezett szcenárió, de valójában mindenütt működik, ahol két deviza kamatkülönbsége elég jelentős.

 

Stratégia működése

Egy példán keresztül nézzük meg: ha augusztus végén egy befektető vásárolt 100 dollárból 1,1032 EUR/USD árfolyam mellett 90,64 eurót, amelyet rögtön felhasznált 10 éves német kötvények vásárlására -0,64%-hozammal, három hónappal később, 90,50 euró-ja lesz. Ha előre az ebből a kötvényügyletből megkeletkező eurót határidős FX áron 1,1111 EURUSD ár mellett visszaváltotta, a befektetőnek 100,55 dollárja lett 3 hónap alatt, ami éves 2,2% nyereséget jelent, és ez több mint az USA 10éves kötvényének 1,6%-os hozama.

Természetesen van kockázata az ügyletnek, hiszen változhatnak a kötvény árak is, de mégis ebben az időperiódusban egyértelmű hasznot hoz a stratégia, ami a hirtelen nagytömegű vásárlások alapján egy elég népszerű játékként söpört végig a piacon, külső szemlélő számára érthetetlen folyamatként. A stratégia addig működik, amíg az európai államkötvények árai emelkedni fognak (hozam csökken) vagy legalább stagnál, de még akkor is, ha csökkennek, viszont nem jobban, mint az európai kötvények, tehát addig, van lehetőség ezt a stratégiát folytatni. Ezt mutatja, hogy az átmeneti hozamcsökkenés amerikai kötvények esetén sem zavarta meg az üzletet, mert magasabb amerikai hozam szintről indultak és van még tere a kötvényárak változásának.

Persze az egy érdekes további feltétel, hogy a most következő jegybanki döntések milyen eredményekre fognak vezetni. Egyértelműen egy esetleges FED kamatvágás kockázatot jelent a stratégia alkalmazásában, de a világméretű intézményi kötvényüzletben a dollár és euró kamatok egymáshoz képest megtörténő esetleges változásainak segességétől függ majd a folytatás. Most úgy tűnik, egyelőre még futhat tovább a szegényes hozamkörnyezetben ennek a paradoxonnak a megcsapolása...

 

MI TÖRTÉNT, MI TÖRTÉNHET A FORINTTAL?

Szerző: Koncz Péter, vezető portfolió menedzser

Az elmúlt napok, hetek forint gyengülése után sokakban felmerült a kérdés, hogy mi lesz a hazai fizetőeszközzel? Erre a kérdésre próbálunk meg választ keresni a következő néhány gondolattal.

A magyar gazdaság alapvetően stabil, a külső sokkokkal szemben lényegesen ellenállóbb mint 10 évvel ezelőtt. Annak ellenére, hogy a kereskedelmi háború következményeként a főbb európai gazdaságok lassultak, esetleg recesszióba kerültek, a magyar gazdaság dinamikusan tudott nőni az elmúlt időszakban. A relatív növekedési ütem előnyét valószínűleg a jövőben is fent tudja tartani, noha az előny valószínűleg csökkenni fog. Ezzel összefügg, hogy a külföldi működő tőke beáramlás az elmúlt időszakban szintén jelentős volt, amihez hozzá járul a EU-ból érkező transzferek pozitív hatása így e folyamatok alapvetően támogatják a forintot. Ahogy a lenti ábrán is látszik a működő tőke beáramlás az elmúlt években jelentősnek volt mondható és a GDP-hez viszonyított aránya nemzetközi összehasonlításban is jelentősezár

Forrás: www.mnb.hu

A mérleg másik oldalán olyan tételeket találunk, mint a régióban legalacsonyabb reálkamat, a folyó fizetési mérleg többletének elolvadása. Ez utóbbi jelenség a belső fogyasztás emelkedésének várható következménye volt, ennek ellenére ez azt jelenti, hogy egy a forint árfolyamát stabilizáló erősítő tényező csökkent jelentős mértékben.

 

Forrás: www.mnb.hu

 

A fentiek alapján úgy gondolom, hogy a forint melletti, illetve elleni erők kiegyenlítettek, jelenleg a fundamentumok alapján nem indokolt nagyobb elmozdulás, sőt a mostani 330 körüli árfolyamszintet gyengének vélem, innen inkább az erősödés irányába kell, hogy elmozduljon a kurzus.

Érdemes megjegyezni azonban, hogy a feltörekvő devizák esetében az árfolyam rövid távú mozgására leginkább a nemzetközi befektetői hangulat van hatással. Ezt mutatja, hogy ha végig nézzük a régiós, valamint az egyéb európai devizákat (CZK, PLN, SEK, NOK stb.) augusztus hónapban a forint teljesítménye nem volt rosszabb, mint a többi devizáé, függetlenül attól, hogy akár Lengyelországban akár Norvégiában lényegesen magasabb hozamszinteket találunk és a gazdaság teljesítménye is az EU átlag feletti. Összességében azt jelenti mindez, hogy rövid távon a hazai fizetőeszköz árfolyama jelentősebb mértékben is gyengülhet, amennyiben felerősödnek a recesszióval kapcsolatos félelmek és csökken a kockázatvállalási hajlandóság, így a forint rövidtávú volatilitásának emelkedéséhez vezethet.

A TANULÓALGORITMUSOK A LEGFORRÓBB TECHNOLÓGIA A VAGYONKEZELÉSÉBEN

Szerző: Zakár Tivadar

Ma már befektetési szolgáltatók sokasága használja a mesterséges intelligenciát, legutóbbi bejelentése szerint a JPMorgan 15 milliárd dolláros tanuló algoritmus használó hedge fund indítását kérvényezte a szabályozási hatóságoktól. Mindezt dollármilliárdos fejlesztések előzték meg azért, hogy a versenyben őrizni tudja a pozícióit. Morgan Stanley tavaly indította meg a részvények Data Science-en alapuló eszközkezelését, ahol tanulóalgoritmusok hozzák meg a befektetési döntéseket. A LinkedIn -en megjelenő wall street-i álláshirdetésekben ma már nem csak az elemzők, de a brókerek, és befektetésbanki üzletkötők szintjén is felvételi követelmény, hogy kapcsolódó programnyelveket használni tudjanak a jelentkezők.

A Bloomberg, pénzügyek jövője témakörében megjelent cikke szerint a tanuló robotok jelenleg a legforróbb terület a befektetési versenyben. Felhasználás szerint a hedge fundok, az alapvető kutatási feladatoktól a szofisztikált élő kereskedésig nagyon széles körben használják a tanulóalgoritmusokat, kiváltva a humán erőforrások jelentős részét számos területen. A fejlesztések gőzerővel folynak, amit jól mutat a Barcleyhedge éves felmérése, 2019-ben a megkérdezett hedge fund menedzserek 67% használja a mesterséges intelligenciát. Rákérdeztek, a legfontosabb területekre, ahol ezt a technológiát használják és válaszként a menedzserek megjelölték, hogy az ötletgenerálásától, a porfólió szerkezeti kialakításán keresztül, a porfólió átfogó kezeléséig széles körűen alkalmazzák, 25%-uk már az élő kereskedés lebonyolításához is tanulóalgoritmusokat használ. Összehasonlításképpen 2018 májusában megkérdezett hegde fundok 56%-a mondta, hogy gépi tanulást működik náluk, míg egy évvel korában 2017-ben 20%-volt csak ez az arány. A korábbi években az mesterséges intelligenciát inkább a nagy tömegű gyors pontos feladatok elvégzésére használták, szövegbányászás, tömeges adatszűrés, becslések elvégzése, az elmúlt néhány évben a kockázat kezelés és minta felismerések voltak lényegesek, mára egyértelműen a tanulóalgoritmusok témaköre vezet, amiben az önálló gépi döntéseké a főszerep.

Az Eurekahedge mérése szerint ugyan ebben az évben gyengébben teljesítenek, azonban korábbi években a tanulóalgoritmusokon alapuló technológia megvert más számítógépes automata alapokat. Az elemzőház által publikált AI - index az elmúlt 5 év átlaga alapján évi 7,9%-os teljesítménnyel, több mint kétszeresen meghaladja a Eurekahedge CTA/Managed Futures átlagos teljesítményét (3,6%).

A tanulóalgoritmusok lehetőséget jelentenek a vagyonkezelők számára a versenyelőny megszerzésében, az „értelmetlen tanulás” hibajelenség ellenére is. Úgy tűnik hamarosan nélkülözhetetlen lesz ez a technológia. Mindennek láttán kijelenthetjük, hogy végérvényesen megváltozott a befektetési döntéshozatal munkafolyamata, legalább is a mai piaci gyakorlat és a fejlesztésekre elköltött dollármilliárdok egyértelműen ezt mutatják számunkra.

 

A Bloomberg jövő héten tartja Bécsben a Pénzügyek Jövője című szakmai konferenciát, aminek külön szekciója foglalkozik a mesterséges intelligencia megoldásokkal. Az Axiom Alapkezelő ott lesz a konferencián követve a fejlesztések legfontosabb irányvonalai.

 

A negatív hozamok lélektana

Trump azt mondja, hogy a FED-nek 1%-al kellene vágnia a kamatot! Vajon ez azt jelenti, hogy még meredekebb kereskedelempolitikai durvulást tervez a színfalak mögött? Hova mennek a kamatok? Érdemes 0% alatti kamatokba fektetni? Adnál pénzt azért, hogy pár év múlva kevesebb pénzt kapj vissza? Úgy tűnik most ez a jelen. De tényleg ebbe az irányba megyünk?Az elmúlt hónapokban a felerősödő recessziós félelmek és az ezzel párhuzamosan várhatóan újra induló mennyiségi lazítás valamit a várható kamatcsökkentések a fejlett európai országok kötvény hozamainak jelentős csökkenését vonta maga után. Ennek eredményeként a német kötvények hozamai a görbe minden szakaszán negatív hozamot fizetnek a befektetők számára! A 10 éves és a 30 éves futamidejű kötvények is soha nem látott alacsony hozammal -0,7% illetve -0,2% körüli hozamon forognak. Ez véleményünk szerint két dologgal magyarázható. Egyrészt olyan mértékű pesszimizmussal a jövőbeni gazdasági kilátásokat illetően mely elfogadhatóvá teszi az éves 2%-os veszteséget a 10 éves kötvények esetében (-0,7% hozam + 1,3% infláció), másrészt az újra induló mennyiségi lazítás hatására arra számítanak a befektetők, hogy a hozamok tartósan negatív szinten rekedhetnek, és így 0% körüli hozamszintekről még érdemes volt long pozíciókat felvenni melyek az árfolyamfelértékelődésen keresztül jelentős haszonnal kecsegtettek. A jelenlegi szinteken azonban úgy véljük, hogy itt már sokkal nagyobb a jövőbeni veszteség valószínűsége, mint a még elérhető nyereség nagysága. Akkor viszont érdemes azon gondolkozni, hogy hogyan lehet magasabb hozamot elérni. Ha ezen gondolkodsz, akkor a legjobb megoldás, az Axiom opciós alapja.

Axiom csapata

Képtalálat a következőre: „jó hozam”

Üdvözlünk az Axiom Alapkezelő blogján, az Axiomán!

Az Axiom Alapkezelő profi csapata azon dolgozik, hogy olyan befektetési lehetőségeket felkutasson, melyek fenntartható módon tudnak magas hozamokat termelni.

Meggyőzödésünk, hogy az a tőkepiaci tapasztalat, ami mögöttünk áll, alkalmassá tesz minket arra, hogy ne csak a hagyományos befektetések adta potenciálokra koncentráljunk, hanem olyan magasabb kockázatú lehetőségeket is monitorozzunk, amivel sokan ne is próbálkoznának. Erre specializálódtunk, ezért is vált az Axiom Alapkezelő az opciós piac szakértőjévé.

Az oldalunkon a szakmai híreken kívül egyéb érdekességeket is szeretnénk megosztani Veletek!

 

Üdvözöl

Az Axiom csapata