AXIOMA, az Axiom Alapkezelő blogja, ahol a tények, igazságok megjelennek

AXIOM

Az Axiom Aplus alapja másfél hét alatt több mint a felét vesztette az értékéből

2020. március 20.

Az Axiom Aplus alapja olyan devizaopciós ügyletekbe fektető alap, amely nagyon komoly kockázatokat rejt magában. Ezt mindig, minden fórumon jeleztük.

Mi is történt, amire az alap árfolyama ilyen negatívan reagált?

A tőzsde történelmében olyat, hogy 13 kereskedési nap alatt jusson el a részvénypiac a totális eufóriából a tomboló pánikig, még soha nem láthattunk. A 2020-as tőzsdei összeomlás a globális pénzügyi rendszert átfogóan érinti, ami 2020. február 20-án kezdődött és a koronavírus járvány váltotta ki, de halmozódó események hatásaként naponta súlyosbodott. A gazdasági válságok történelmében ismert „Fekete Hétfő” és „Fekete Csütörtök” hatások egy héten belül fordultak elő ebben a válságban. A koronavírus járvány globálissá válása, az Oroszország és Szaúd-Arábia közötti olajháború, a kialakult helyzet miatti likviditáshiány veszélybe sodorta a globális vállalati adósságok piacát. A részvénypiac, a devizapiac és a kötvénypiac rekordidő alatti összeomlása gyilkos koktélt hoztak létre a globális világgazdaság számára, aminek jelenleg még nem látszik a vége.

A volatilitási index szerint a mostani koronavírus helyzet már nagyobb pánikot és félelmet vált ki a befektetőkből, mint az 1998-as orosz válság vagy a 2001-es terrortámadás, miközben három hete még a csúcsán járt az összes vezető amerikai index. Az elmúlt három évtizedben csak a 2008-2009-es válság okozott nagyobb felfordulást eddig az amerikai piacot tekintve, így eddig a COVID-19 válság a második legnagyobb félelmet váltotta ki 2020. március 18-ig. Ehhez társult egy olajpiaci anomália, mely a világ olajpiaci hatalmainak a konfrontációjából adódott és teljesen váratlan döntések meghozatalára sarkallta őket.

Az 1995 óta eltelt 25 évben az 55-ös VIX érték fölött kizárólag az alábbi válságokban járt az index.

  1. A 2008-2009-es pénzügyi válság
  2. A 2020-as aktuális koronavírus válság
  3. Az 1998-as orosz válság
  4. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás
  5. 2002 nyári effektív mélypontja által okozott tőzsdei turbulencia
  6. Az 1997-es dél-kelet-ázsiai válság

Március 9-én összeomlott a hozamgörbe, vagyis a befektetők magasabb hozamot követeltek az egy hónapos US kincstárjegyből dollárban, mint a 10 éves US kötvénytől, extrém piaci anomáliaként. A piaci mechanizmusok miatt azonban az államkötvényekről azonnal „virizálódni” képes, az így kialakult jelenség a devizák konvertibilitása és a devizapiacok összekapcsoltsága miatt átterjedtek a vállalati és később a lakossági adósságpiacra, innen pedig az FX piacon keresztül a világ más piacaira is, szinte korlátozás nélkül és azonnal, a nyomában kialakuló likviditás hiánya miatt.

Előzmények, háttér, okok:

  • 2020 februárjában még teljes erővel tombolt a vezető jegybankok még a 2008-2009-es válságra adott extrém laza monetáris politikája. Nulla és negatív kamatjaival és eszközvásárlásaival EU-ban és USA-ban is alacsony kamatkörnyezetben képtelenek voltak visszafogni a jegybankok ezen eszközök használatát, emiatt kialakult eszközár buborékok mellett kell kezelniük a jegybankoknak az újonnan felbukkant válságot.
  • Globális világunk és világrendünk első jelentős járványhelyzete alakult ki. Semmilyen korábbi tőkepiaci minta nincs az ilyen világjárvány által megmutatkozó tőzsdei mozgásokra. Nincs precedens.
  • A modern korelőzmény nélküli világjárványa máris olyan tőkepiaci turbulenciákat okoz, amik hasonlóan a kiváltó okhoz szinte példa nélküliek. A kőolaj ára a pénteki (március 6.) napi csúcs és a hétfői (március 9.) napi mélypont között 41%-ot esett. Az S&P 500 index 13 nap alatt 19,4%-ot esett. Így váltotta fel a teljes eufóriát totális pánik három hét alatt. A jelenlegi turbulenciát kiválóan mutatja az indexcsúcs óta eltelt 14 kereskedési nap százalékos záróár változásainak az alakulása.

Ha az S&P500 mozgását vizsgáljuk, akkor a mostani válság abban is különleges, hogy jelenleg még tombol és mai kereskedési nyitás alapján koránt sincs vége, a vírus terjedése pedig még mindig folyamatos és emelkedik. Ha azonnal nem sikerül a vírust megállítani, mostantól a korábbi statisztikák nem adnak magyarázatot arra, ami történik. Várakozásaink szerint S&P500 2100-as szintje lehet talán egyfajta alja a piacnak mostantól, de ilyen esés még soha nem fordult elő a történelemben, és ez további óriási pénzek elégését jelentheti az elkövetkező hetekben.

Az Axiom Aplus alapjának devizaopciós pozíciói a fenti hatások eredőjeként kezdtek el nagy mértékben esni, ennek hatására már pozíciókat voltunk kénytelenek lezárni. Korábbi minden stresszteszt alapján joggal állíthatjuk, hogy a jelenlegi piaci környezet olyan extrémitásokat eredményezett, melyek talán sosem voltak az elmúlt száz évben. Ez okozta az árfolyam hatalmas esését.

Hogy hol a vége, ma még nem tudjuk. Azt gondoljuk, hogy egy más típusú világrend felé sodor minket a jelenlegi helyzet. Olyan dolgokat élünk meg, amit még soha, és egy olyan típusú változás előtt állunk, amely a fogyasztói társadalom, a globalizáció, és még sok egyéb kérdés tekintetében hatalmas kérdéseket fog felvetni.

NINCS FERTŐZÉS! Az Axiom Aplus alap a koronavírus árnyékában  

 

axiomaplus.png

Az Axiom Aplus alapja 2020. március 10-én 20%-os visszaesést mutatott. Az alap magas kockázatú besorolással rendelkezik, ezért fontosnak tartjuk, hogy mindenki aki befektetett, vagy érdeklődik alapunk iránt, tisztán lássa, hogy mi is történt/történik, hiszen mind az alapkezelő tulajdonosai, mind a menedzsment és a dolgozók elkötelezettek vagyunk a prudens és biztonságos működés iránt.

Miközben mindenki a koronavírusra figyel, egy nagyon komoly megállapodás, avagy meg nem állapodás történt a hétvégén. Szaúd-Arábia és Oroszország között olajpiaci fronton elmérgesedett a helyzet, és miközben kevesebb lett a kereslet, az arabok úgy döntöttek, hogy további kapacitásaikat fogják bevetni, amit az orosz fél nem fogadott el. Ennek megfelelően az olajár drasztikusan, nagyjából 30%-kal esett. Mi köze ennek az Axiomhoz, tehetnénk fel a kérdést.

Az Axiom Aplus portfóliójában vannak olyan opciók, melyek a norvég koronához kötöttek. Norvégia olajorientált gazdaság, az ország GDP-jének jelentős része az olajkitermelésből származik. Egy ilyen helyzet alapvetően hatást gyakorol a norvég korona árfolyamára. Ha az olaj ára esik, akkor a norvég korona is esik.

Mit csinálunk mi az Axiomban? Azon forgatókönyvek alapján hozzuk meg befektetési döntéseinket, hogy várhatóan mi nem fog megtörténni. Arra senki nem számított, hogy az olaj ára ilyen drasztikusan esni fog. Így mi sem gondoltuk, hogy a norvég korona árfolyam történelmi csúcsokat fog elérni az euróval szemben.

Ugyanakkor működésünk során diverzifikálunk. Vagyis nem egy nagy tételben vásárolunk egy időpontban, hanem folyamatosan különböző strike árakon és lejáratokban, különböző portfólió elemeket használunk. Bár a norvég korona kitettségünk nem elhanyagolható, azt látni kell, hogy ezen pozíciók más és más időpontban, lejáratokban, strike és barrier szintekre kötődtek, ezért különböző végeredménnyel is járnak.

Mi az oka a 20%-os árfolyamesésnek egy nap alatt az alap árfolyamában? A norvég deviza nagyjából 4%-ot esett, ugyanakkor az opciók árazását nem csak az azonnali árfolyam, hanem a volatilitás emelkedése/csökkenése is befolyásolja. Miután ez egy hirtelen elmozdulás volt, az alapban lévő opciók árazása drasztikusan megváltozott. Azonban azt is fontos látni, hogy ezekből az opciókból jelentős mennyiségű készpénz bevételünk keletkezett az alapban már ebben az évben.

 A lényeg az, hogy csak az árazás, ami változott. Nincs jelenleg egyetlen olyan pozíciónk sem, amit ránk hívtak volna, tehát az árfolyam alakulása az értékelésekből adódik. Az árfolyamok jelentősen megváltoztak az opciók tekintetében, de jelenleg a változó letéteket kell felhasználnunk arra, hogy ne kelljen likvidálni a portfólió elemeit. Erre fel voltunk, fel vagyunk készülve, ez meg is történt.

Az árfolyam egy éppen aktuális állapotot tükröz.

Hasonlítsuk össze ezt egy részvényportfólióval! Ha egy hatalmas részvényárfolyam csökkenés történik, akkor ennek a portfóliónak a visszakorrigálásához az kell, hogy a részvények árfolyama emelkedjen. Ma is van több olyan részvényalap, ami attól szenved, hogy az adott piacon vajon lesz-e pozitív korrekció.

Milyen forgatókönyvek következhetnek ezután az Axiomnál? Ha nem fog történni semmi a piacokon, akkor az Axiom Aplus alap árfolyama magától visszakorrigál a kiindulási árfolyamra. Ehhez nem kell árfolyamváltozás. Véleményünk szerint ennek van a legnagyobb valószínűsége. Nyilván ennek van egy időfaktora is, ez nem fog egyik pillanatról a másikra megtörténni, pár hónapos időhorizontot figyelembe véve azonban vissza fogunk térni az általunk preferált árfolyamsávba. Pozitív szcenárió esetén akár pár hét alatt is visszatérhetünk egy 20%-kal magasabb ársávba. Negatív szcenáriókra felkészültünk, és ebben az esetben a portfólióban lévő norvég korona kitettségünk esetleges lezárásával, újabb – jóval kedvezőbb – pozíciók megnyitásával ismét az a szcenárió körvonalazódik, hogy jelentős hozammal tudjuk zárni az idei évet.

Nyilván nem szerettük volna, ha ilyen jelentős árfolyammozgás van az alapunkban, de nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy ez egy átmeneti állapot. A 2020-as évi jóval 20% feletti árfolyam csökkenése nem egy realizált eredmény, hanem a pozíciókból adódó árfolyamalakulás eredménye. Elképzelhető további árfolyamesés a következő napokban, hetekben, ugyanakkor aktívan elemezzük az eseményeket, és amennyiben szükséges, úgy beavatkozunk a folyamatokba.

Továbbra is azt gondoljuk, hogy az idei évet jóval az abszolút hozamú alapok, az infláció és a kockázatmentes hozamok feletti hozammal fogjuk zárni!

VULKANIKUS BOROK, NICHE PIACI ALAPOK

Szerző: Zakár Tivadar

 

Év végi ünnepekhez közeledve úgy gondoljuk, az ünnepi asztal elengedhetetlen része a bor, az ételekhez jól megválasztott borok emelik a családi kör hangulatát. Nem mindegy azonban, milyen borok kerülnek az asztalra, hiszen az elérhető borválaszték is legalább olyan széles, mint a tőzsdei befektetési lehetőségek sokasága. Bejegyzésünkkel az üzleti témáktól kicsit eltérően, szeretnénk hozzájárulni az ünnepi borválasztáshoz, egyben felhívni a Kedves Olvasó figyelmét néhány olyan különleges borra, ami a borpiacon olyan „niche” szereplőnek számít, mint az alapkezelői piacon az Axiom.

De mitől lesz egy bor „niche”? Amikor azzal a céllal jön létre valami, hogy valódi alternatívát ajánljon a mainstreammel szemben, amikor ezzel vállalja a megosztottságot, merészen képviseli az eltérőt a szokványostól, esetleg forradalmi módon, na akkor megtaláltuk a fogalom mögött rejlő jelentést.

Mára borfogyasztóként nem csak a szőlőfajtákra, a borok megjelenésére, és elkészítési eljárásukra vagyunk igényesek, hanem sokszor kifejezetten a különlegességekre vadászunk. A magyar borok esetében, bár már régóta beszélünk terroir-okról, valójában a legkevésbé értett, ízében legkevésbé megismert borjellemzőről van szó. Így egy igazán terrior sajátosságokkal bíró bor ma kérdés nélkül „niche”. Borászainktól sokszor varázsszavakat hallunk a terroir-ról, aztán a borokban vagy felismerjük ezeket a tulajdonságokat, vagy nem. Sommelier-k, kézműves borászok és borászközösségek az utóbbi időben többször tartottak olyan kóstolókat, fesztiválokat, ahol a főszerepet a terroir kapta. Ha nyitott szemmel járunk, láthatjuk, hogy a magyarországi terroir-ok a világ bortermelő területei között is különlegesnek számítanak, főleg, ha a borász tényleg figyel arra, hogy e jellegzetességek érezhetők legyenek boraiban.

A nemzetközi földtörténet és a geológiai tudományok is ékszerdobozként tartják számon a Kárpát-medencét, hiszen sajátosságai alapján nagyon eltér más európai bortermelő tájaktól. Gondoljunk csak termálvizeinkre, az erősebb mágneses hatásra, ami a földkéreg vékonysága miatt jellemző itt, de az ókori és középkori bányászat gazdag érckészletei (réz, cink, ólom, arany, ezüst) is jelzik a különleges geológiai fejlődést. Ezek a hatások borvidékeinket is kivételessé teszik. Földtörténeti szempontból egy rövid és intenzív időszakban olyan erős vulkáni tevékenység jellemezte a tájat, hogy a tengerfenék alatt létre tudott jönni a Balatonfelvidék, Somló és Tokaj területek bazaltja, bazalt tufája, riolit tufája. Ezután egy még rövidebb földtörténeti pillanatban, a miocén kor közepén már víz nélkül megszületett a Mátra vulkán, és a levegővel érintkezés hatására létrejött az andezittufa. A mai vulkanikus tájakon (pl. Szicília, Kanári-szigetek) még nem volt elegendő idő a mélyrétegű feltalaj kialakulására úgy, ahogy nálunk a sok millió év alatt a folyók, a szél és egyéb földképző tényezők hatásai által.

Ünnepi borszelekciónkban négy bort szeretnénk kiemelni, amelyek mindegyike terroir szempontjából két vulkanikus borvidékünkről származik, és kivétel nélkül mind niche bornak számít.

A korábban félreértett borvidék a Mátra, a történelem során mindig nagyra értékelt területnek számított. A kelták a vulkán keleti oldalán szőlőművelő eszközeiket hagyták hátra a régészeknek több ezer évvel ezelőtt, jóval a honfoglalás előtt. Károly Róbert királyunk az elsők között adományozott városi ranggal együtt szabad borkereskedési jogot a vidéknek, a török hódoltság idején pedig a szultán helytartói is innen származó borral kereskedtek egész Európában. Persze az átkosban a többi hazai borvidékhez hasonlóan a Mátrán is nyomot hagyott a kulturális forradalom, amit a fehérboros borvidék címkével ellátott Mátra később kezdett ledolgozni, mint más magyar vidékek. A vulkáni tájban rejlő lehetőségek azonban végig megmaradtak, és a mátrai borászok sokszázéves hagyományaival, a modern piackonform szemléletével, valamint a mindenre nyitott borrajongók hozzáállásával lassan újra feléledt a „vulkán tüze”. Már csak ebből a szempontból is niche-nek számít egy terroir sajátosságokkal bíró mátrai Kékfrankost kóstolni, hiszen a korábban hatalmas tévedésből vagy szándékos szerencsétlen propagandából fehérboros vidéknek aposztrofált terület lüktető ereje került ezekbe a palackokba. A középső- és kelet mátrai dűlők apró eltérésekkel tovább árnyalják a niche jelleget, amit a terroir biztosít számukra. Az andezites, esetleg riolitos kőzet, néhol mész bemosódásos barna erdőtalaj varázslatos ásványosságot kölcsönöznek az itt születő boroknak.

Ludányi Balázs borász, a Centurio Szőlőbirtok tulajdonosa szerint a szőlőt nem termeszteni, hanem nevelni kell, ahogy egy jó apa teszi gyermekeivel. A család mátrai hagyományai nemzedékeken át öröklődtek, így a borkészítésükben megjelenik a történelem, a növény és vulkán mély tisztelete. Ha felbontjuk a 2018-as Centurio Kékfrankost, már a pohárba öntéskor érezhetjük, ahogy a gyöngyöstarjáni Fáy-domb és Diós dűlőkből származó szőlő nedűje újra levegővel érintkezik. Feszes meggyes, szép finom savgerinc, elegáns hosszú lecsengés jellemzi, 13%-os alkohollal. A hagyományos karácsonyi ételek, mint a töltött káposzta, vagy sertés szűz kiváló társa lehet az ünnepi asztalon.

 centurio.jpg

Hogy a vulkán mindkét oldaláról kóstolhassunk, második javaslatunk a Maróti Pincészettől a Sárhegy lankáiról szüretelt Maróti Kékfrankos 2018, mely Maróti Attila és fia kelet-mátrai bora. Már a címkéje is messziről hirdeti a terroir-t, hiszen a hegység összes csúcsa stilizált, egymással arányos formában jelenik meg, a 499 m magas Sárhegy pedig aranyozott, mivel annak keleti oldaláról származik a palackban található ital. A bor arányos, minimális cserességgel, az illatot követő ízzel rendelkezik. Inkább érett alapanyagokat mutat, sötét meggyes, enyhén gyógynövényes csavarral, ugyanakkor kellemes kerek, jól iható az egész család felnőttjei számára nemtől függetlenül. Javasolt ételpárosításunk: a wellington bélszín, esetleg egy szalonnában sült őzgerinc méltó társa, de a vacsorát követő, ajándék bontás utáni meghitt beszélgetések mellé is éppen a megfelelő választás, mikor a háttérben a kandallóban ropog a tűz.

 maroti.jpg

A Mátrát elhagyva keleti irányban tovább indulunk az egri területeken keresztül a Zemplén határához. Így érkezünk meg a méltán híres, nagy hagyományokkal rendelkező fehérboros vidékhez, Tokajhoz.

Niche kóstolóként törekedtünk arra, hogy választásaink akár egészen meghökkentők legyenek, hiszen az Axiom opciós alapjai is ehhez hasonlóan néha meghökkentők, sokszor formabontó, az év végi eredmények tekintetében mégis impozánsak. Ügyfelek szempontjából pedig egy belső közösség, akik elég nyitottak mind az intézményi, mind a magán befektetői körökből, hogy a megszokottól eltérjenek. A most következő bor tökéletesen egybecseng ezzel a jelenséggel. Régebben mikor még Tokajban lehetett kék szőlőt is telepíteni, került oda, egy középkori eredetű világfajta a Pinot Noir. Ne is keressük a Sauska Pinot Noir 2017-en a tokaji megkülönböztető jelet, erről csak a hátcímkén, a termelő címéből következtethetünk. Bevallom, mikor először hallottam erről egy nyári borfesztiválon, én magam sem hittem a kollégáimnak, akik már a kezükben tartottak egy-egy pohár vöröset, és azt állították, hogy ez a Pinot egy tokaji. „Az nem lehet” feleltem kissé cinikusan, míg ők a borok hercegnőjének számító Pinot kortyolták. Ott rögtön utána is jártam, hogy mi történhetett, persze addigra már az ördögi hercegnőt én is a poharamban tudtam. Mi ez, ha nem igazi niche kóstolás? Mivel 2017-es, ezért a dugó kihúzása után egy kis szellőzést hagyjanak neki, hogy a palack szelleme felébredjen. Nem bánják meg! Nem is tudom, hogy javasoljunk-e mellé ételt, mert önmagában a szoba közepén állva, vagy az ünnepi asztal romjain kóstolva is niche, de egy szép paprikás harcsa halászlével, esetleg fácán sülttel párosíthatjuk, így csalódásmentesen nyugtázhatjuk az ízorgiát.

 sauskapinotnoir.jpg

Válogatásunk zárásaként kiválasztott bor egy érdekes szituáció eredménye. Mikor a céges ajándékokat tervezgettük és arról beszélgettünk, hogy a hölgy partnereknek, üzletfeleknek milyen bonbont, édességet válaszunk, a kolléganőink az irodában egyszerre kiáltottak fel „Mi nők miért ne kaphatnánk bort ajándékba?!” Hölgy társaink niche kóstolóként el is mondták bor-ötleteiket a mákos és diós bejgli mellé, igy ki is választottuk negyedik ajánlatunkat, egyben az ünnepi asztal üdvöskéjét, a késői szüretelésű, édes fehér „védett” Sauska Cuvée 2018-at. Mint pont az „i” betűn olyan ez a bor a karácsonyi desszertekhez, fogyasszák bátran!

 sauskacuvee.jpg

Az Axiom csapatával bízunk abban, hogy a borválogatásunkban Önöknek ajánlott niche borokat élmény lesz megkóstolni az ünnepi asztalnál, amelyeket komoly gondossággal és törődéssel választottunk ki, hasonlóan egy opciós pozíció tervezéséhez.

 axiomcsapat.JPG

Kellemes Ünnepeket és Hozamban Gazdag Új Évet Kívánunk Önöknek!

Mi fán terem az opció?

2. rész – Az opció fogalma és jellegzetességei

Szerző: Gyalogh Ádám

vanilla.jpgAz Axiom Alapkezelőnél alapjainkat jelentős mértékben opciós ügyletekkel való kereskedéssel működtetjük, így ezzel a blog-sorozattal szeretnék egy kis betekintést nyújtani az érdeklődő Olvasók számára az opciós szerződések világába. Az előző bejegyzésben a termékkör történelmi hátterét mutattam be, most viszont a főcímben feltett kérdésre igyekszem választ adni, hogy mégis mi fán terem az opció.

2. rész – Az opció fogalma és jellegzetességei

 

A pénzügyi piacokon folyó kereskedésről kialakult általános kép többnyire nem mutat túl a nem származtatott termékek ismeretén. Ebbe a kategóriába tartoznak többek között például a részvények, illetve a kötvények. Bizonyos megkötések mellett az ezekkel az eszközökkel történő kereskedés könnyen átlátható. Ha arra számítunk, hogy a részvény árfolyama emelkedik vásárolunk belőle és később magasabb áron eladjuk, ha arra, hogy esik, akkor eladunk és később olcsóbban visszavesszük, ezt nevezzük röviden shortolásnak. Ezekben az esetekben a tranzakció gyakorlatilag azonnal lezárul, a partner megkapja a pénzt, a számlánkon megjelenik az értékpapír.

A fent leírtakkal szemben az opciók, a futures és forward ügylettípusokkal együtt a származtatott termékek kategóriájába tartozik. Ez azt jelenti, hogy ezen termékek árfolyama a hozzájuk kapcsolt alaptermék árfolyamalakulásából származtatható matematikai modellek segítségével. Az opciók esetében az egyik lehetőség az 1973-ban publikált, mind a mai napig használatos Black-Scholes-Merton modell.

Mielőtt további részletekbe belemennék egy példa segítségével igyekszem megragadni az opciók lényegét:

Képzeljük el, hogy az elkövetkező héten számos házon kívüli ügyet kell elintéznünk, de így november folyamán az időjárás kellőképpen kiszámíthatatlan, viszont semmiképpen sem szeretnénk megázni. Cipelhetnénk magunkkal az esernyőnket egész héten, de ha nem esik, akkor ez a stratégia felesleges kényelmetlenségeket okoz, vagy fizethetünk valakinek mondjuk 5000 Ft.-ot most, hogy bármikor az elkövetkezendő 7 napban esik az eső, ő pár percen belül a helyszínre ér egy esernyővel.

ernyo.jpg

Pénzügyi oldalon a döntés folyamán azt kell megfontolnunk, hogy mikor járunk jobban; amikor akár egész héten feleslegesen cipeljük az ernyőt, de pénzbeli költségünk nem keletkezett, vagy amikor fizetünk egy összeget, amely garantálja a biztonságunkat. További szempont a kockázat mértékének a meghatározása, amely történhet például az időjárásjelentés követésével, amely már nyújt valamennyi támpontot az esős napok valószínűsége kapcsán.

Ha a példa alapján a biztosítások témaköre ugrik be az Olvasónak, akkor jó helyen jár, a példára még visszatérek, de előbb ismerkedjünk meg az opciók felépítésével:

Tekintve, hogy a szerződés ebben az esetben egy jövőbeli esemény meg(nem)történéséhez kötött, ezért sem az ár, sem a szerződés kimenetele nem bizonyos. Az utóbbi probléma megoldására egyelőre csak a jóslás, az előbbire viszont különböző matematikai modelljeink vannak. Ezek működése a gyakorlatban hasonlít egy üdítőautomatához; bedobjuk a pénzt, megnyomunk egy gombot és kapunk egy italt cserébe. Lássuk mik a bemeneteink az opciók esetében, azaz milyen paraméterek határozzák meg az árakat:

  1. a tranzakció iránya, azaz opció vétel vagy eladás(kiírás)
  2. az alaptermék árfolyama
  3. a strike ár, az előre meghatározott árfolyamszint
  4. a szerződés határideje, lejárata
  5. az alaptermék várható volatilitása (a volatilitás egy adott árfolyam változékonyságának mértéke)
  6. a kockázatmentes hozam
  7. az alaptermék birtoklásából fakadó cash flow-k (részvénynél osztalék, kötvénynél kamat)

Ezen adatok ismeretével már képesek vagyunk az opció árának (prémiumának) meghatározására, amely birtokában dönthetünk, hogy végrehajtjuk-e a tranzakciót vagy sem. A téma terjedelme okán ebben a bejegyzésben csak vanilla és európai opciók call és put oldalait mutatom be. Az alábbi táblázat tartalmazza az opciós pozíciók áttekintését.

 

 

vétel (long)

eladás (short)

call

a lejáratkor a rögzített áron van lehetőségünk vásárolni az alaptermékből

a lejáratkor a rögzített áron el kell adjuk az alapterméket

put

a lejáratkor a rögzített áron van lehetőségünk eladni az alapterméket

a lejáratkor a rögzített áron meg kell vegyük az alapterméket

 callput_1.jpg

Forrás: www.opcioguru.hu

Megfigyelhető, hogy vétel esetében jogokról, míg eladási oldalon kötelezettségekről van szó, ahogy a korábban említett esernyős példában is. A vevőnek jogában áll „lehívni” a szolgáltatást, míg az eladónak ebben az esetben kötelező teljesítenie azt. Ha az eső egész héten nem esik az eladó járt jól, mivel a teljes prémiumot megtarthatja, de nem kellett teljesítenie semmit.

Az áru és devizapiacokon hasonló folyamatok mennek végbe, például: magyar importőr cégként bizonyos időközönként szükségünk van euróra, hogy teljesíteni tudjunk német partnerünk felé. Az itthon értékesített termékekből származó bevétel egy része a következő adag megvásárlására félre is lett téve, de ez ugye forintban van. Ha az euró olcsó, akkor adott forintmennyiség több eurót ér, tehát jobban járunk, ellenben, ha drága az is előfordulhat, hogy a félretett forint nem is elég a szerződésben vállalt termékmennyiség megvásárlására. Látható, hogy kockázatunk csak az egyik irányban áll fent, amelyet viszont egy call opció vásárlásával ki tudunk kerülni. Így ugyanis az euró lehet bármilyen drága, a futamidő végén mi a megállapodott áron (strike) fogunk tudni eurót venni, így a cég működése kiszámítható, pénzáramai könnyen becsülhetővé válnak.

A sorozat következő részében szó esik az egzotikus opciókról, illetve, hogy hogyan is lehet pénzt keresni velük.

Hol helyezkedik el az Axiom Aplus alap a befektetési alapok palettáján....

....avagy az első valóban opciós alap a hazai piacon! ✔✔

Szerző: Koncz Péter, az Axiom Alapkezelő vezető portfolió menedzsere

 

axiom.png 

Röviden megpróbálom áttekinteni azt, hogy milyen befektetési alapok vannak, mik a különbségek és mit lehet elvárni a különböző típusú befektetési alapoktól.

A legkézenfekvőbb csoportosítás az, ha a benchmark oldaláról közelítjük meg a kérdést, azaz egy olyan referencia szintet kell meghatározni, amihez viszonyítjuk az alap és az alapkezelő teljesítményét.

Ezen felosztás szerint az egyik nagy csoport a benchmark követő alapok lesznek. Itt az alap egy előre meghatározott eszközosztályban (részvény, kötvény, likviditási alapok) próbálja meg felülteljesíteni a számára meghatározott referencia szintet. Ezt a referencia indexet az alapvető eszközosztályhoz igazítják az alapkezelők. (pl. észak-amerikai részvénypiacot követő alap esetében ez lehet egy olyan kompozit mely a befektetési politikának megfelelően tartalmazza meghatározott mértékben az S&P indexet, a Russel 2000 indexet, esetleg bizonyos szektorindexeket).

Az összes benchmark követő alap esetében igaz az, hogy az alapkezelő akkor végezte jól a munkáját, ha azt sikerült felülteljesítenie. Amikor a piacok emelkednek ez viszonylag könnyen érthető, ha a referencia index emelkedik 5 %-ot akkor az 5% feletti teljesítmény az, ami az alapkezelő munkájának az eredménye. Befektetőként sokkal nehezebb megélni azt a helyzetet amikor a referencia index negatív hozamot ér el. Az alapkezelő akkor is jogosult a díjazásra, ha a referencia index 5% csökkent, de az általa kezelt vagyon csak 4%-ot veszített az értékéből. Ebből fakad az, hogy jellemzően a benchmarkot követő alapok nem térnek el jelentősen a referencia index összetételétől, így mind pozitív mind negatív tartományban nagyobb skálán mozoghat ezen alapok árfolyama. Ezek az alapok jellemzően akkor teljesítenek jól, ha van egy komoly emelkedő trend.

A másik nagy csoportba azon befektetési alapok tartoznak, melyek esetében a befektetési politika miatt nem igazán lehet meghatározni valós referencia indexet, így jellemzően valamilyen kockázatmentes eszközhöz (RMAX, ZMAX a magyarországi alapok esetében) mérik az alap teljesítményét. Ezért ezek a befektetési alapok eltérő logika mentén is működnek. Itt az alapkezelő motivációja, hogy a piaci hangulattól, trendektől függetlenül MINDIG pozitív hozamot érjen el. Részben ennek tudható be az is, hogy amikor a tőzsdék jól teljesítenek akkor a részvény alapok magasabb hozamot tudnak elérni, mint az ilyen típusú abszolút hozam megközelítést alkalmazó alapok, míg egy piaci visszaesés esetében, illetve oldalazó piac esetén az abszolút hozam stratégiák teljesítenek jobban. befalap.jpg

Az utóbbi időben a befektetési piac hazánkban két részre szakadt. Az egyik a lakossági piac, mely esetében a referencia szint a különböző futamidejű lakossági állampapírok. Ezek a piac többi szereplője számára elérhető állampapírokhoz képest jelentős kamatprémiumot tartalmaznak. Így míg az utóbbi szereplők számára az elérhető hozamszint 0-2% között alakul addig a lakosság számára a referencia kamatszint 3-5% közötti. Így a lakossági ügyfeleket megcélzó az alapkezelők számára a hozam szintnek kimondatlanul is meg kell haladnia az 5%-os szintet.

Véleményünk szerint ez csak abban az esetben lehetséges, ha az alapkezelő felvállalja, hogy az alap volatilitása lényegesen megnőhet. erre több megoldás is létezik. Az Axiom Aplus alap esetében mi azt tűztük ki célul, hogy a származtatott ügyletek egy kevésbé ismert szegmensében az opciós piacokon keresztül érjük el azt a hozamszintet, ami megfelelő lehet a meglévő és a potenciális ügyfélkör számára.

callput.jpgEz azzal a meglepő következménnyel jár, hogy míg az alap árfolyama rövid távon az átlagosnál nagyobb volatilitást mutathat addig középtávon a hozamok kiegyensúlyozottabbak lehetnek az átlagosnál. Ezt talán úgy lehet a legkönnyebben lefordítani, ha egy biztosítói analógiát veszünk alapul. A legtöbben kötnek utasbiztosítást, ha külföldre mennek síelni nyaralni. Egy ilyen biztosítás esetében a biztosító vállalja, hogy egy viszonylag kis összegért cserébe fizeti az esetleges baleset kapcsán felmerülő kezelés költségeit. A legtöbb esetben a biztosítónak nincs semmilyen fizetési kötelezettsége, hiszen probléma mentesen zárul a pihenés. Abban az esetben, ha mégis probléma merül fel a biztosító az egy ügylethez képest alacsony bevétellel szemben jelentős kiadást kénytelen elkönyvelni. Ez része az üzletnek. Azonban mivel lényegesen több esetben tudja megtartani a biztosítás díját, mint ahány esetben fizetnie kell a kezelés költségeit, az egyenlet vége mindezzel együtt pozitív a biztosító számára.

Esport, a jövő sportja

1.jpg

CS GO Major-on készült kép a Virtus Pro csapatról. Forrás: Valve

Szerző: Kovács VIktor

A cikk viszonlyagos nagyobb terjedelme miatt először is sorrendben listázom a témákat amikról szó van benne, így ha a kedves olvasóinkat egyik szekció jobban érdekelné mint a másik így akkor rögtön oda lehet ugrani:

  • A tradicionális sportok és az eSport közötti párhuzamok
  • Az eSport növekedése és ennek okai
  • Befektetési lehetőségek, érintett cégek

 

A tradicionális sportok és az eSport közötti párhuzamok

A sport mindig is az egyik fontos alappillére volt a modern, felvilágosult emberi társadalomnak és ez vélhetőleg nem is fog változni. Az ember természeténél fogva szeret versenyezni, kimutatni hogy jobb mint versenytársai. Eleinte a sport a fizikai fölényről szólt, az az egyén vagy csapat nyert aki gyorsabban futott, nagyobbat ugrott és messzebbre dobott. Az idő elteltével azonban a célorientált, komolyabb taktikát igénylő sportágak egyre népszerűbbek lettek, ahol ugyan továbbra is fontos maradt a jó fizikai állapot fenntartása a versenyzéshez, a győzelemhez az agyat ugyanúgy kellett tornáztatni mint a testet egy nyerő játékterv megalkotásával és alkalmazásával. Ugyanez az agytorna jellemzi napjaink  legfelkapottabb sportágát is csupán azzal a különbséggel, hogy itt a stratégiát finomhangolt mozdulatokkal és reflexekkel kell ötvözni, nem pedig izommal, továbbá nem kell elmenni edzőterembe vagy sportpályára hozzá, bárki űzheti akár otthonról is. Ez a rendkívül érdekes sportág nem más, mint az eSport.

Már a legelső videójátékok is úgy voltak megalkotva, hogy rendelkeztek egy vagy több teljesítmény mutatóval, ezek alatt lehet érteni akár egy pontozási rendszert, időmérőt vagy bármilyen más mérőeszközt amivel megkülönböztethetjük eredményeinket a másik játékosétól, kimutathatjuk hogy jobbak és ügyesebbek vagyunk. A 70-es, 80-as években is zajlottak már zártkörű versenyek az ikonikus árkád játéktermekben, majd a 90-es években már kicsit nagyobb érdeklődésnek és fejlettebb technológiáknak köszönhetően (az otthoni PC létrejötte) a mai eSport alapjául szolgáló LAN partik jelentették a megmérettetések módját. A Counter Strike, Quake, Doom és Unreal Tournament mind olyan játékok voltak amik fellángoltak a korszakban a játékos közösségen belül, a legtöbb mai veterán eSportoló mind itt kezdte a pályafutását, azonban akkoriban még mindig egy szűk érdeklődési körről beszélhettünk még a játékos társadalmon belül is.

Az eSport növekedése és ennek okai

Napjainkra azonban ez a szűk érdeklődési kör kinőtte magát egy globális jelenséggé, éves szinten egy-egy esemény akár több száz millió nézőt is bevonzhat. 2019 végére becslések szerint már több mint 1.5 milliárd ember lesz tisztában az eSport létezésével és fogalmával, ami hogyha azt vesszük hogy 10-15 éve kiröhögték az embert ha olyat mert állítani hogy létezik profi videojátékozás, akkor nem kis előrelépésről beszélhetünk. Az egyik legnépszerűbb mai játék, a League of Legends 2018-as világbajnokságát ahol a csapatok 6.450.000 dolláros összdíjazás mellett küzdöttek, több mint 200 millióan (!) nézték élőben a különböző streaming szolgáltatókon keresztül. Ehhez képest az év egyik legnagyobb sporteseménye, a Super Bowl “csak” 103 millió szempárt volt képes megragadni az élőközvetítésen.  Az idei év legnagyobb szenzációjának számító Fortnite 2019-es világbajnokságának 30 millió dolláros összdíjazása volt, és ezenkívül a további versenyekre még 70 millió dolláros költségvetése van az első évében. A számok pedig csak egyre nőni fognak, jelenlegi nagyjából 454 millió rajongó 2022-re a becslések szerint kb 645 millió komoly érdeklődővé fog növekedni, ami a szektorban elhelyezkedő cégeknek mind hatalmas piacot fog biztositani.

2.jpg

Az eSport közönségének eddigi és várható növekedése. Forrás: Newzoo

A növekedésnek több fundamentális oka is van, de a legjelentősebb az szinte a nem létező belépési korlát. Egy tradicionális sportnál rendelkezni kell egy adott fizikai kondícióval ahhoz, hogy akár még csak hobbi szinten is élvezhetően tudjuk űzni, a profi szinthez pedig elengedhetetlen az atlétikus állapot. Ehhez képest ezeket a játékokat szinte bárki tudja játszani, hiszen amíg van valamiféle korszerű eszköze (laptop, telefon, tablet stb) és internete addig nincsen semmi ami akadályozná a részvételben. Persze a részvétel az egyszerű, azonban ahogy a valós sportokban is, a kezdők és a profik között a játékokban is hatalmasak a teljesítménybeli különbségek. A másik fontos tényező az eSport népszerűségében az az elérhetőség. A tradicionális sportokhoz kell egy sportpálya, egy edzőterem vagy egy nagyobb sík terep, amik az éppen adott körülmények között nem mindig elérhetőek és férőhelyük is korlátozott. Például egy sportpályán egyszerre csak egy meccset játszhatnak. Ehhez képest mondjuk a Fortnite-ot bárki letöltheti akár a telefonjára, tabletére, játékkonzoljára vagy számítógépére és máris ott van a virtuális “versenypályán”, legyen akár éppen otthon, a vonaton vagy egy kávézóban. Az hogy effektíve bárki, bárhol és szinte bármin tud játszani és akár versenybe is szállni, hatalmas vonz erőt jelent az embereknek. Aki meg éppen nem tud vagy szeretne aktívan részt venni az leülhet és kedvenc profi játékosának nézheti az élőközvetítését.

Befektetési lehetőségek, érintett cégek

Ezeket a tényezőket összesítve egyértelműen kirajzolódik, hogy az egyre inkább digitalizálódó világban abszolút az eSport fog dominálni, és pontosan emiatt egy nagyon jó befektetési lehetőségnek is bizonyul. Az eSportba fektetéshez azonban alaposan ismerni kell, hogy mi az üzleti összefüggés az egyes szereplők között. Először is fontossági sorrendben a játékfejlesztők és az őket tulajdonoló játékkiadók vannak, ugyanis nélkülük nincsenek játékok amikben lehetne versenyezni. Általában egy kiadóhoz több fejlesztő stúdió is tartozik, igy több játék fejlesztése is lehetségessé válik akár egyidejüleg. Továbbá az esetek túlnyomó többségében ezek a kiadók/fejlesztők finanszirozzák és szervezik az adott játékokhoz tartozó versenyeket, igy világossá válik hogy minden téren kulcsszerepet töltenek be. Ilyen cégek napjainkban például az Activision Blizzard (két külön brandről beszélhetünk de ugyanaz a cég), Electronic Arts, Riot Games, Ubisoft , Epic Games vagy a Tencent. A felsorolt cégek közül mindegyik kiemelkedő növekedésen ment keresztül az elmúlt 5 évben. Az EA például 2014-ben 8 millió dollárt realizált mint nyereség, ez a szám 2018-ban 1,034 milliárd volt. A Tencent névre hallgató kinai technológiai holding birtokában van az imént emlitett társaságokbók 3 (Riot Games, Ubisoft, Epic Games), ami azért rendkivül érdekes mert a cikkben már korábban emlitett Leauge of Legends névre hallgató játékot a Riot fejleszti, a Fortnite-ot pedig az Epic Games. Ez a két aranyat tojó tyúk pedig hozza is az elvárásokat, ugyanis 2018-ban sikerült 47,248 milliárd dollár bevételt termelnie a cégnek ami 34,27%-os növekedést jelent az előző évükhöz képest, és ezt a bővülést várakozások szerint csak folytatni fogja. Az EPS előrejelzések is egy nagyon erős növekedő trendre mutatnak.

3.png

Tencent EPS-nek alakulása CNY-ben mérve. Bloomberg Terminal

A szoftvereket fejlesztő és kiadó cégekbe való befektetés egy biztos módja annak hogy megüljük az eSport hullámot, azonban vannak más megközelitési lehetőségek is. A játékos közösségben éves szinten változhatnak a trendek, a népszerü játékok könnyen elveszthetik piaci jelentőségük és ezáltal a hozzájuk tartozó stúdiók is, ami befektetés során egy kikerülhetetlen strukturális kockázatot jelenthet. Viszont az eSportolóknak és a játékosoknak egy dologra mindig szüksége lesz az adott játéktól függetlenül, ez pedig a való élethez is hasonlóan nemmás, mint a jó felszerelés. Csakúgy ahogy egy teniszezőnek elengedhetetlen a megfelelő cipő és ütő, egy eSportolónak elengedhetetlen a megfelelő periféria, headset, monitor illetve hardware ahhoz hogy a maximumot tudja nyújtani. A gamer eszközök piaca pontosan emiatt virágzik, éves szinten több száz új periféria kerül a piacra a különböző gyártók által, mindegyik valami új technológiát vagy innovációt kinálva. A legnagyobb ilyen gyártók egyike például a Logitech. A cég már a legelső egerek megalkotásánál is jelen volt, mondhatni a számitógépes perifériák specialistája a kezdetektől kezdve és pontosan emiatt a szakértelem miatt fordulnak a céghez akkora bizalommal a játékosok. A Logitech egy teljesen különálló diviziót is inditott Logitech G névvel, ami kifejezetten játékhoz tervezett eszközök körül forog, és messze ez részlege hozza a cégnek a legtöbb pénzt éves szinten. A 2019-es üzleti év volt a 6. egyhuzamban ahol a cég közel 10%-os növekedést ért el, emellé pedig rekord 2,8 milliárd dollár volt az eladásokból származó bevétele.

Egy másik népszerű gamer perifériákkal foglalkozó cég az a kinai alapú Razer, ami az egyik legelső kiemelten csakis játékosoknak szánt eszközök gyártásával foglalkozó vállalat volt. Már 1999 ben megjelent az első játékhoz tervezett egerük és azóta is a legelismertebb márkák közé tartozik a játékosok között. A cég a gamer perifériákon kívül azonban aktivan elkezdett diverszifikálni, új termékeik között vannak laptopok, mobilok és mobilhoz tervezett kontrollerek is, az utóbbi kettővel pedig az egyre inkább népszerűbbé váló mobil játékosokat célozzák meg főként Ázsiában és Indiában (nem mellesleg szerződést kötött a már emlitett Tencent-el is). Azonban ezek ellenére a cég még egyenlőre nem termel profitot (többek közt a hatalmas R&D be fektetett pénzek miatt), azonban 2018-ban rekord növekedést értek el, 37,6%-al nőtt a bevétel 712,4 millió dollárra, a nettó veszteség pedig pedig a 2017-es –165.8 millió dollárról 2018-ra -97.9 millióra csökkent.

4.jpg

A Razer árbevételének alakulása az évek során. Forrás: Razer

Perifériák után egy eSportoló fontossági sorrendjében a monitor és a hardware van, hogy a játékok bármilyen körülmények között stabilan és folyamatosan fussanak. Gamer körökben a Benq és Asus ROG monitorok a legelterjedtebbek, ugyanis magas képfrissitést, akár 144 vagy 240Hz biztositanak minimális beviteli késéssel mindamellett hogy kitünő a képminőségük is. Azonban ahhoz hogy ezt a magas képfrissitést kihasználjuk olyan erős videókártya kell, ami győzi legalább 144 FPS (képkocka per másodperc) mellett futtatni az adott játékot. Ha pedig videókártyáról van szó, akkor azonnal az NVIDIA és az AMD jön a képbe.  A két cég effektive monopóliumot képez a videókártya piacon, ugyanis ha valaki magas teljesitményű kártyát szeretne venni akkor két választása van: vagy megveszi rögtön a gyári kártyát a két cég egyikétől, vagy pedig vesz egy teljesitményben módositott kártyát a rengeteg hardware cég (pl. Asus ROG) egyikétől. Mindkét esetben vagy NVIDIA vagy AMD kártya lesz a végeredmény, igy ha népszerűsödik a gaming, akkor ezek a cégek közvetlen érzékelni fogják. Az NVIDIA esetében a 2019-es üzleti év 11,716 milliárd dolláros bevétellel zárult, ami 20,61%-os növekedést jelent az előző évhez képest, az AMD 2019-es üzleti éve még mindig tart, viszont a tavalyi évet 6,475 milliárd dolláros bevétellel zárta, 23,26%-os növekedést eredményezve.

5.jpg

Az NVIDIA jelenlegi egyik legerősebb játékhoz tervezett videókártyája. Forrás: Nvidia

Az eddig felsorolt eszközök mind elengedhetetlenek egy eSportoló, de akár egy komolyabb hobbista számára is, igy a növekvő érdeklődési körrel vélhetőleg egyenesen arányosan fognak növekedni az emlitett brandek is. Azonban a növekvő érdeklődéshez nem csak az aktivan résztvevők tesznek hozzá, hanem a nézők és szurkolók is, ezek az emberek pedig egyenlőre 3 nagyobb platform közül választhatnak hogy kedvenc játékosukat vagy csapatukat élőben nézhessék: Mixer, Twitch és YouTube. Ezek a platformok mind óriáscégekhez tartoznak, a Mixer a Microsoft-hoz, Twitch az Amazon-hoz és a YouTube a Google-hez.

Mindhárom platformon évről évre drasztikusan nőnek a nézőszámok, a Twitchen például közel 500 millió órával nőtt a nézettség 1 év alatt. Ezeken a streaming oldalakon leginkább a komolyabb gaming és eSporttal kapcsolatos csatornák vannak jelen, ha pedig egyre több nézőt vonzanak be, akkor egyre több potenciális jövőbeli eSportoló és szurkoló nézi minden alkalommal az élő közvetítéseket. Ha pedig a bajnokká válás a cél, akkor tudjuk hogy a megfelelő felszerelés beszerzése elengedhetetlen, márpedig ha az élőközvetitésen látjuk hogy az adott kedvenc versenyzőnk milyen eszközöket használ, mi is szeretnénk majd ugyanazokat beszerezni. Hatalmas a reklám potenciál, ugyanis még a TV-n bárki átkapcsolhat véletlenül egy sport csatornára, addig az imént emlitett streaming platformokat kifejezetten azok az emberek nézik akik érdekeltek a témában és így a periféria/hardware piac remek szinergiát tud képezni az egyre inkább népszerűbb streaming platformokkal.

6.png

A Twitch-en a nézett órák alakulása negyedévenként. Forrás: Newzoo

Az elmúlt 10-20 évben rengeteg drasztikus és fundamentális változáson ment keresztül a világ, és napjainkban szintén egy hasonlóan drasztikus folyamat, a digitalizálódás közepén vagyunk. Ezzel a cikkel azt kívántam szemléltetni, hogy ez a folyamat életünk egyik legjelentősebb aspektusát, a sportot is érinti, mitöbb teljesen át is formálja azt. Remélem sikerült ezzel egy esetlegesen ismeretlen vagy idegen témát megismertetni a kedves olvasóinkkal.

Továbbá tisztázni szeretném, hogy a cikkben használt bevételi és profit mutatók használatával az ipar heves növekedését kívántam demonstrálni, az egyes cégekbe fektetéshez mindenképpen ajánlott mélyebbre ásni ezeknél a statisztikáknál.

 

Források a cikkhez:

http://bit.ly/2qAKXnh

http://bit.ly/32ssFSu

http://bit.ly/33uwMyQ

http://bit.ly/2CiCTdA

https://cbsn.ws/33qflPL

http://bit.ly/32mOx1x

http://bit.ly/32j9pHa

http://bit.ly/2Ns3z1X

http://bit.ly/33lDw1X

Fintech – insurtech – robo advisor

...

avagy jobban hisz ma már egy hagyományos alapkezelői elnök a fintechben, mint saját cégében?

 

 1_kep.png

Forrás:https://livingindigitaltimes.com/2016/07/everyone-wants-a-robo-advisor/

 

Szerző: Schuszter Péter, az Axiom Alapkezelő vezérigazgatója

 

Az utóbbi években rengetegszer hallottunk olyan korábban nem használt szavakat, melyeket magyarra nem is igen fordítottak le, viszont egy olyan jövőbeni pénzügyi kultúráról szól, amiben részben már benne vagyunk, de mindenképpen a jövő működését jelenti.

A fintech illetve insurtech olyan digitális, robotozációs megoldásokat jelent, amik a korábbi manuális munkákat próbálják automatikusan megoldani, vagy robotok bevezetésével átalakítani, illetve olyan eddig még nem alkalmazott módszereket jelölnek, amik a digitális világban már sokkal egyszerűbben megközelíthetők. A robo advisorok segítségével ma már a chatbot világában emberek, humán erőforrás nélkül oldhatunk meg problémákat.

Van egy vízióm arról, hogy hogyan fogunk élni 2025-ben. Ez a vízió sokak számára elkeserítő, ugyanakkor akár szeretnénk, akár nem rekordsebességgel közelítünk ebbe az irányba.

Meggyőződésem, hogy számos ma még nem is gondolt dolog, ami körülöttünk van, át fog alakulni, és elmegy a robotizáció, digitalizáció irányába. Ennek már számos példája a szemünk előtt alakul át. Léteznek robotfelszolgálókkal működő éttermek, a nagy csomagküldők önvezető autókkal és robotokkal szállítják ki a csomagokat, de sorolhatnánk a példákat.

Felmerül a kérdés, hogy mely szakmák, tevékenységek élik túl ezt a folyamatot? Biztos vagyok benne, hogy ezek az átalakulások nagyon gyorsan, akár 2-3 év alatt fognak lezajlani. Ma még mindenki úgy gondolja, hogy a következő 10 évben lehetnek látható jelei a robotizációnak, de nekem meggyőződésem, hogy ez pillanatok alatt le fog zajlani.

2_kep.png

Forrás: https://www.zdnet.com/article/the-new-digital-workplace-how-enterprises-are-preparing-for-the-future-of-work/

 

Ha megnézzük azt, hogy a pénzügyi szolgáltatók között milyen folyamatok zajlanak, akkor azt látjuk, hogy rengeteg olyan cég, start-up indul, amik kezdik meghódítani a világot. A Barion, Transferwise, Curve és nem utolsó sorban a Revolut ma már egyre ismertebb, elterjedtebb.

2025-ben a hagyományos értelemben vett pénzügyi szolgáltatók száma drasztikusan le fog csökkenni, és a low-cost szolgáltatók fognak előtérbe kerülni. Azok, akik online szolgáltatásokat, egyszerű, nagyon olcsó kiszolgálást, biztonságot tudnak adni, ahol nem függünk az ügyintézőktől. Ma már percek alatt mindegyik fenti szolgáltatónál tudunk számlát nyitni. A fiatalok, de nemcsak a fiatalok arra vágynak, hogy ne kelljen sorba állni, ne kelljen órákat várakozni, és azonnal a telefonjukkal megoldják a pénzügyi problémáikat.

A Revolut példája jól mutatja, hogy milyen marketingeszközökkel, a social media segítségével hogyan tud sok-sok százezer új felhasználót vonzani egy-egy ilyen online szolgáltató. Ma még plasztikkártyák, vagy telefonon történő fizetésekkel oldjuk meg a vásárlásainkat, de meggyőződésem, hogy hamarosan beültetett chipek vagy az ujjlenyomatunk lesz az, amit egy hotdog vásárlásakor fizetési felületként fogunk használni.

Nem tudunk elugrani ettől a változástól, ha valaki ezt nem fogja elfogadni, az fényévekkel fog lemaradni.

Az alapkezelői piacon is végbe fognak menni ezek a változások, és sok-sok alapkezelő világszerte feleslegessé fog válni, mert itt is robotok fogják elfoglalni a helyüket. Azok az alapkezelők, portfoliómenedzserek fognak tudni fennmaradni, akik tudják majd ötvözni az új digitális technikát az emberi humánummal és azok, akik olyan niche piacon fognak tevékenykedni, ami valami egész más a piaci hagyományos alapkezeléshez képest.

Azt, hogy ez biztos így lesz, ezt egy mai cikk 1000%-osan erősítette meg bennem, miszerint az Aberdeen alapítója otthagyja az az általa alapított cég elnöki székét azért, hogy a Revolut elnöke lehessen. A hagyományos alapkezelői top vezető ma már sokkal inkább a fintech start-up-ban hisz. A Revolut nem is olyan rég jelentette be, hogy ingyen lehet vásárolni a részvényeket rajta keresztül. Nem csodálkoznék, ha hamarosan vagyonkezelési szolgáltatásokat is nyújtana.

Az Apple is szeretne egy szeletet a streaming tortából

Szerző: Kovács Viktor                             AppleTV+ bemutató. Forrás: Apple

 

 Szeptember 10-én az amerikai techóriás megtartotta az ilyenkor szokásos éves termék bemutatóját, ahol leleplezésre kerültek a cég új úgynevezett zászlóshajói. Bemutatásra kerültek az új generációs Apple Watch -ok, iPad -ek és persze a vállalat legfelkapottabb és híresebb termékei, az új iPhone -ok is. Mindegyik termék megkapta a maga esedékes ráncfelvarrását és az időszak irányt adó dizájnját, ami az idei csúcskategóriás iPhone és iPad esetében a 3 kamerás konstrukció, aminek természetesen több mint esztétikai funkcionalitása van. Tradicionálisan ezek a termékek jelentették az Apple bevételének jelentős részét, és ez még mindig jól látszik a számokon, ugyanis 2018 Q4 -ben a 62.9 milliárd dolláros bevételből az iPhone –ok 59% -ot termeltek ki. 

Az Apple 2018Q4 bevételei termékkategóriákra bontva. Forrás: MacStories 

 

Idén azonban az alaptermékek mellé az Apple különösen nagy hangsúlyt fektetett, szinte előtérbe helyezte az új média streaming szolgáltatásuk, az AppleTV+ bemutatását és minden oka megvolt erre. A cég történetében eddigi rekordnak számít a digitális (Apple Care-t leszámítva) szolgáltatásokból eredő 10 milliárd dollár, azaz a cég jövedelmének 16% -aA cégnek eddig is volt streaming alapú szolgáltatása, az Apple Music, ami a Spotify-al és az ehhez hasonló zenei streaming szolgáltatásokkal kívánta felvenni a harcot több kevesebb sikerrel. Az amerikai cég zenei szolgáltatásának sikerült 60 millió előfizetőt összeszednie 2019 júniusára és ezenfelül az Egyesült Államokban lehagyta a Spotify–t előfizetőkben, ami a 2015 - ös indulása óta egy különösen szép eredménynek tekinthető. Rendkívül szép számokat tud felmutatni az Apple Music mind hazai mind globális viszonylatban, azonban ez csak a “bemelegítés” volt a fő attrakcióra.  

 

Amellett, hogy az AppleTV+ bevezetésével tovább gyarapodik a cég digitális szolgáltatásainak palettája, egy olyan versenybe száll be a vállalat, ahol jelenleg is rendkívül kompetitív a mezőny, többek közt a Netflix, HBO GO vagy a hamarosan megjelenő Disney+ és ehhez hasonló média óriások részvételével, azonban az Apple nem fogja a véletlenre bízni a verseny kimenetelét. A cég több mint 6 milliárd dollárra bővítette a szolgáltatás költségvetését, hogy biztosítsák az elegendő mennyiségű saját tartalmat mind sorozatok és filmek terén az AppleTV+ indulásáig, ami November 1.-én startol. A vállalattól megszokott módon a minőségre is nagy hangsúlyt fog fektetni. sorozatokon felül éves szinten legalább 6, akár Oscar esélyes saját gyártású kisfilmet is szeretne kiadni az Apple. A saját tartalomnak van a legnagyobb értéke, arra nem kell jogdíjakat fizetni a különböző kiadóknak és jogutódoknak, csak abban az esetben, ha például egy könyvet szeretnének filmre adaptálni. A szolgáltatás ára 4.99 dollár lesz, ár-érték arányban elképesztő árversenyt jelent a piac számára, ha alapul vesszük, hogy ehhez képest a Netflix legolcsóbb alapcsomagja is 9 dollár és itt csak 720p minőséget kapunk. 

 

A videó streaming szolgáltatások sokasága. Forrás: iStock 

 

A fizikai termékeknek, mint például az iPhone-nak hatalmas a költség ráfordítás igénye. A nagyközönség által gyakran felhozott szám az az alapanyagköltség, például az iPhone X esetében csak nagyjából 370.25 dollár telefononként. A valóságban az amerikai vállalatnak rengeteg más gyártással és logisztikával kapcsolatos költsége is magas. Ehhez képest viszont egy digitális szolgáltatás elindítása esetén a legfőbb költségek a tartalomgyártásnál merülnek fel, továbbá a szolgáltatással kapcsolatos technikai munkálatok is jelentős költségnek számítanak. Habár ezek a folyamatok is tőkeigényesek, nem szükséges tömeggyártani, csomagolni vagy szállítani semmit, ugyanis minden az Apple szerverein zajlik digitálisan, egy elkészült film vagy sorozat nem kíván további tőkeráfordítást, viszont a bevételt hozza folyamatosan. 

 

Röviden összegezve, az Apple érezhetően a digitális világ felé vette az irányt az AppleTV+ bejelentésével, és ennek a digitális iránynak rengeteg pozitív hatása lenne a cég további növekedésére, fejlődésére és tökéletes szinergiával működne a cég jelenlegi termékfelhozatalával is.

 

Bízom abban, hogy a cikk gondolatokat ébresztett a kedves olvasóban, ezeket a gondolatokat pedig nyugodtan fejtse ki kommentben! 

Források: 

Hogyan fektessünk a nemzetközi futball klubokba?

Hogyan tudunk befektetni a labdarúgásba, ha nem egy nagy befektetőként gondolunk erre? Milyen módon tudunk részesedni a BL győzelemből, hozhat-e nekünk is nyereséget Ronaldo átigazolása? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

nyito.pngForrás: http://www.financenews24.com

 

Szerző: Schuszter Péter, az Axiom Alapkezelő vezérigazgatója

 

Mint megszállott futballrajongó, és befektetésekkel régóta foglalkozó szakember különösen izgat, hogy miként lehet a fociba befektetni, és mi mozgatja azon klubok árfolyamát, ami a földi halandó számára is elérhető. Külön időszerűséget ad a témának, hogy a magyar fociban is sikerek előtt állhatunk, hiszen, ha kevés is, de van még esélye a magyar válogatottnak az EB-re kijutni, és ismét szerethető csapattá formálódott a nemzeti tizenegy. Emellett a Fradi nemsokára kezdi az Európa Liga főtáblás szereplését. Még 2002-2003-ban a Fradi is majdnem rászánta magát nyilvános részvény-kibocsátásra, az akkor létre hozott Tőzsdeképes Cégek Klubjában is jelezte érdeklődését.

fradi.jpgFradi részvény 1996-ból

Forrás: https://www.magyarfutball.hu/hu/blog/kategoriak/bolhapiaci_kincsek

 

Nézzük meg, hogy hogyan fektethetünk nemzetközi klubok részvényeibe!

 

A STOXX Europe futballindex az összes európai tőzsdén jegyzett futballklubot lefedi. Az index pontosan tükrözi az európai futballipar nyilvánosan kibocsátott részvényeinek árfolyamalakulását.

A legtöbb csapattal Dánia rendelkezik, de olyan kisebb futballország, mint Macedónia is jelen van egy képviselővel. A legismertebb és legsikeresebb csapatok a Juventus, Róma, Dortmund vagy az Ajax. Ez azt is jelenti, hogy ezen klubok részvényeiből gyakorlatilag bárki tud vásárolni, és ezáltal a klubok tulajdonosává is tud válni.

 

Az indexben szereplő csapatok listája

soccerindex.png 

Az elmúlt egy évben több mint 15%-ot emelkedett az index, de év elejétől 18% hozamot realizálhatott, aki az indexbe fektetett. Hosszabb távon a 3 éves teljesítmény némiképp 10%-os évesített hozam alatt maradt.

Ha összehasonlítjuk az index teljesítményét a Eurostoxx 50-nel, mely az 50 legfontosabb európai részvény árfolyamának mozgását reprezentálja, azt látjuk, hogy minden futamidőben a futballklubok jobban teljesítettek.

hozamok_20190911.png 

 

De mi mozgatja a részvények árfolyamát? Alapvetően a gazdasági társaságok árfolyamát a fundamentumok, pénzügyi eredmények és természetesen a jövőbeni tervek, események befolyásolják. Igaz ez a fenti részvényekre is? Nézzük meg 2 olyan csapat esetében, ahol az elmúlt 1 évben jelentős események történtek.

A Juventusnál Cristiano Ronaldo átigazolása volt 2018-ban a fő sztori. Egész pontosan 2018. július 10-én jelentették be a hírt, de már napokkal korábban is pletykáltak róla. Az Ajax Amsterdam esetében 2019-ben a BL szereplés volt a legnagyobb szenzáció. Bár nem jutott döntőbe a csapat, de a Real Madridot és a Juventust kiverve az elődöntőig jutottak, ahol április 30-án idegenben verték a Tottenham csapatát, majd a visszavágón, május 8-án kikaptak, és nem jutottak tovább.

Ha csak az elmúlt időszakok hozamát vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy aki az elmúlt években ezen csapatokba fektetett, az nagyon jól járt. 3 éves időszakban a Juventus részvénye hihetetlen mértékben nőtt, de az Ajax árfolyamalakulása is magáért beszél.

juve_ajax.png 

 

Ha a fenti jeles dátumokat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy Ronaldo érkezése idejében nem hirtelen, de 1,5 hónap alatt 40 %-ot emelkedett a Juventus árfolyama, de a BL szereplés ideje alatt is komolyan kúszott fel a részvény, és amíg ki nem estek, addig 60%-ot nőtt az árfolyam.

Az Ajax árfolyama is nagyon komoly emelkedést mutatott a BL szereplésre, és a Juventus kiejtése és az elődöntő második fordulója között 30%-os növekedést láthattunk, ami az év elejéhez képest 70%-ot jelentett.

Mindemellett azt látjuk, hogy a Juventus és az Ajax, mint gazdasági társaság nem teljesít kimagaslóan, de természetesen hatalmas plusz bevételt jelent egy sztár érkezése, illetve egy-egy kimagasló nemzetközi siker.

Mindenesetre elmondható, hogy alapvetően az ilyen események mozgatják a futballklubok árfolyamát, azaz, ha ezekbe fektetünk, akkor mindenképpen arra fogadunk, hogy valami egészen nagy dolog fog történni az adott klubnál.

Ha ma kellene fogadni, hogy a tőzsdei futball klubok esetében melyik lehet 2019-2020 nyertese, akkor mindenképpen a BL főtáblás csapatok között kell keresgélnünk. Ezek jelenleg az Ajax, a Benfica, a Galatasaray, a Juventus és a Dortmund. Az azonban mindenképpen fokozott óvatosságra int, hogy csupán a Galatasaray árfolyama van az év elejei szinten, a többi 4 klub árfolyama jelentős emelkedésen ment keresztül év eleje óta.

Az Axiom Alapkezelőnél a portfoliókezelés részeként már előszeretettel kínáljuk a sportot, mint befektetési lehetőséget, és ezen belül is néhány futball klub részvényét kifejezetten szeretjük, és az elkövetkező időszakban szívesen ajánljuk kisebb mértékben a portfolió részeként!

zaro.png

Forrás: http://arihantcapital.com/blog/index.php/tag/football-and-investment/

 

 

Mi fán terem az opció?

Szerző: Gyalogh Ádám

Az Axiom Alapkezelő a magyarországi alapkezelők közül elsőként és egyelőre egyedülálló módon az Axiom Aplus nyilvános alapját túlnyomó részben opciós ügyletekkel való kereskedéssel működteti. Munkatársaink tapasztalata alapján ugyanakkor az általános magyar pénzügyi ismereteknek még nem képezi szerves részét ez a termékkör. Így ezzel a blogbejegyzés-sorozattal kettős célt szeretnék elérni: részben egy bevezető támpont azok számára, akik érdeklődnek az opciók iránt, de még nem foglalkoztak vele, illetve egy jó alkalom arra, hogy picit betekintsünk a színfalak mögé és megnézzük, hogyan is működik egy ilyen befektetési alap. Sorozatunk első részében az opciós szerződések rövid történelmi áttekintése van terítéken.

1. rész - Az opciók rövid története

 Opciós szerződésekről, azaz egy kereskedhető jogról, de nem kötelezettségről, amely az alaptermék adására-vételére nyújt lehetőséget valószínűleg az Olvasók közül sokan hallottak, de már sokkal kevesebben sejthették, hogy a történetük egészen az ókorig nyúlik vissza. Arisztotelész a Politika című művében találunk egy történetet, amely milétoszi Thalészről szól, akit nyugodtan nevezhetünk a történelem első ismert opciós kereskedőjének is.

Olajbogyó-szüret az ókori Görögországban (forrás: pinterest.es)

Thalész többek között matematikával és asztronómiával foglalkozott és a leírás szerint itt szerzett tapasztalatainak segítségével képes volt fél évvel előre jelezni a várható bőséges olívaszüretet. Mivel nem rendelkezett kellő tőkével, hogy ebből közvetlenül profitálhasson, például termőföld- vagy présházvásárlással, ezért fizetett egy összeget a présházak tulajdonosainak azért a jogért, hogy a szüret eljövetelekor ő használhassa az eszközöket. A termés várakozásainak megfelelően alakult és Thalész szép profittal távozott.

Ez a történet azonban nem csak történeti szempontból érdekes, hanem az opciók működési mechanizmusait, az üzletfelek motivációit és lehetőségeit is remekül megvilágítja.

Egy nagyobb történelmi ugrást követően a gyarmatosítás és a kapitalizmus hajnalán a 17.-ik századi Hollandiában találjuk magunkat. A közgazdaságtani szempontból is jelentős esemény, a holland tulipán-hagyma buborék kialakulásának lehetünk szemtanúi. Az opciós szerződések már elterjedtek, de korántsem tekinthetők még standardizált termékkörnek, illetve szerepük eddig nagyban az árutőzsdei kockázatok fedezésére irányult.

Ahogy a tulipán-hagyma árfolyama emelkedett megindult a kezdetleges opciós piac átalakulása is, mivel a szereplő rájöttek arra, hogy az opciókban rejlő tőkeáttételi lehetőségek kihasználásával spekulatív pozíciókat is fel tudnak venni. Sokan mindenüket befektették ezekbe az üzletekbe. Amikor a buborék elkerülhetetlenül kipukkadt, nagyon sokan tönkrementek, a piac szabályozatlansága miatt adott esetben még olyanok is, akik elméletben nyertek, de nem tudtak hozzájutni a pénzükhöz. A holland gazdaság recesszióba fordult és az opciók visszatértek a „sötét középkorba”, körülbelül 100 évre teljesen betiltották őket.

Következő fejezetünk már az USA-ban íródik a 19.-ik század végén, amikor egy Robert Sage nevű pénzügyi szakember létrehozza a „pult feletti” (OTC – Over the counter) opciós kereskedés intézményét. A folyamat mai szemmel nézve megmosolyogtatónak tűnik, ugyanis bármikor valaki egy tranzakciót szeretett volna kezdeményezni, a brókerének addig kellett a többi brókeren keresztül keresgélnie, amíg egy ellenirányú tranzakciós szándékot nem talált. Könnyen belátható, hogy ez a kor technológiai feltételei mellett mennyire távol áll a mai fogalmaink szerinti hatékony kereskedéstől. Többek között lassú és rendkívül alacsony a likviditása is.

opcio2.jpg

A chicagói tőzsde épülete (forrás: en.wikipedia.org)

A következő évtizedek a fenti problémák megoldásával és az opciós kereskedés standardizálásával teltek. Ebben a folyamatban élen járt az SEC (Security and Exchange Comission, az Amerikai Értékpapírpiaci és Tőzsdefelügyelet), a szabályozás területén ért el eredményeket, de az igazi áttöréshez a 60-as években kellett az, hogy a chicagoi tőzsde felvette az opciókat a kereskedhető termékek közé. További jelentős eredmény volt 1973-ban Fisher Black és Myron Scholes által kidolgozott Black-Scholes opció árazási modell, amely az eddig egyedileg megállapított áraknak adott egy jól definiált matematikai keretet. Az opciókhoz kapcsolódó elszámolóházak megalakulása is erre az időszakra tehető.

Manapság a 60-as évekhez képest mind a termékválasztékban, mind a kereskedett mennyiségben hatalmas növekedés tapasztalható, köszönhetően többek közt a már eddig is létező tőzsdei intézmények mellett a bárki által használható alacsony költségekkel operáló online kereskedési platformoknak is.

A sorozat következő részében megismerkedünk az opciók alapvető működési mechanizmusaival.